Jön az igazgatási szünet a közigazgatásban is – kihirdették a törvényt
A szabályozás célja a dolgozók pihenésének biztosítása az állami és önkormányzati szerveknél, miközben az ügyeket minimális időre szüneteltetik csak.
Bejegyzések kormánytisztviselő címkével
A korábbi művészeti tevékenységet rögzítő híradások törlésének elutasítása
A NAIH szerint a Kérelmező által hivatkozott linkeken nyilvános tömegrendezvényekről készült híradások linkjei találhatók, a tartalmak pedig nem voltak sértők a Kérelmezőre nézve, ezért a törlési kérelem elutasítása jogszerű volt.
Újabb veszélyhelyzeti módosítások: bértámogatás, ingyenes parkolás, közmeghallgatás, adófizetési kedvezmények és más intézkedések
A tegnap megjelent Magyar Közlöny ismét veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat is tartalmazott, ezekből összegezzük a legfontosabb szabályokat röviden.
Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban
Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.
A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony szabályai
A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor valamely álláshelyet betöltő kormánytisztviselő meghatározott ideig nem tud munkát végezni. Erre az esetre lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak arra, hogy a feladatai ellátása érdekében a távollévő kormánytisztviselő helyettesítéséről határozott idejű közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésével gondoskodjon.
Kormánytisztviselő jogellenes felmentéséről döntött a Kúria
Anyagi jogszabályba ütközés esetén szükségtelen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés körében a bizonyítás lefolytatása.
Egyenlő bánásmód ügyében döntött a Kúria
Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a félnek kell igazolnia, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között. Ennek megfelel, ha bizonyítja, hogy a jogviszony betöltése során a pályázó végzettségét, szakmai alkalmasságát, munkához való hozzáállását értékelte
Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során
Ami a tényállást illeti, a felperes 2011 júniusa és 2014 szeptembere között kormányzati szolgálati jogviszonyban állt az alperessel. Először a főosztályvezetői munkaköréből jogi és információ-menedzsment igazgató munkakörbe helyezte a felperest a munkáltató, majd 2014 januárjától alapilletményét is csökkentette. 2014 márciusától a betöltött munkakörét főosztályvezető-helyettesi munkakörre módosította, majd 2014. július 10-ei hatállyal ismét módosította a felperes kinevezését, és a főosztályvezető-helyettesi munkaköréből referens munkakörbe helyezte át. A felperes nem fogadta el a kinevezésmódosítást, ezért kormányzati szolgálati jogviszonyát az alperes felmentéssel megszüntette. A felperes felmentését sérelmező közszolgálati panaszát elutasította a Kormánytisztviselői Döntőbizottság. A felperes a döntés ellen a bírósághoz fordult. Keresetében előadta, hogy a munkáltató 2014-ben munkakörét rövid időn belül két alkalommal módosította. Az első alkalommal történő módosításra az illetményeltérítésre vonatkozó kinevezésmódosítással szemben benyújtott közszolgálati panasz előterjesztését követően került sor. Meglátása szerint az alperes eljárása sértette a jóhiszeműség és tisztesség elvét, továbbá a joggal való visszaélés tilalmát. Úgy vélte, a kinevezés egyoldalú munkáltatói módosítása nem szolgálhat eszközül arra, hogy a kormánytisztviselőt akadályozza és korlátozza érdekérvényesítésében, véleményének kifejezésében vagy abban, hogy igényét érvényesítse. Az egyoldalú kinevezésmódosítás lehetőségének jogszabályban történő biztosítása nem szolgálhatja azt a…
A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai
A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása. A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…