Erkölcstelen és hálátlan örökösök kitagadása
A szerző alábbi írásában az erkölcstelen életmód folytatását, valamint a durva hálátlanságot, mint az öröklésből történő kitagadási okok megítélését veszi górcső alá a bírói gyakorlat alapján.
A szerző alábbi írásában az erkölcstelen életmód folytatását, valamint a durva hálátlanságot, mint az öröklésből történő kitagadási okok megítélését veszi górcső alá a bírói gyakorlat alapján.
E heti összeállításunkban a közjegyzői törvény végrehajtási szabályairól, a büntető tárgyú rendeletek módosításáról és a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló új jogszabályról olvashatnak.
A cselekvőképes személyeknek jogi lehetőségük van, hogy esetleges cselekvőképtelenné válásuk esetére előre rendelkezzenek egészségügyi ellátásukra vonatkozóan, akár életmentő, életfenntartó beavatkozások visszautasításáról is.
Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, amelynek biztos előkerülésére garanciát jelent a közjegyzőnél letétbe helyezett vagy általa készített végintézkedés: azok ugyanis bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az örökhagyó gondoskodhat arról, hogy halála esetén végakarata feltétlenül érvényesüljön.
Vádat emeltek egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai ellen, akik hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni – közölte a Fővárosi Főügyészség pénteken.
A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A Kormány új rendelet alkotását tervezi, amelyben a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokat szabályoznák.
Alábbi cikkünkben a 2018/169–172. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.