Már csak néhány nap és kezdődik a budapesti fordulója a Global Legal Hackathonnak. Aki már eldöntötte, hogy jön, annak némi kitekintést kíván nyújtani ez a cikk magyar és külföldi ötletek bemutatásával, aki pedig még hezitál, annak remélhetőleg kellő motivációt nyújt a jelentkezéshez.
Aggasztó tendenciákról számolt be az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni független szakértői testülete.
2020. március 6-8. között ismét megrendezésre kerül az egyik legnagyobb legal tech esemény, a Global Legal Hackathon. Az esemény nemcsak jogászoknak szól, informatikusokat, közgazdászokat, UX designereket, kedvtelésből programozókat is várnak a rendezvényre. A budapesti első forduló házigazdája a Wolters Kluwer Hungary Kft.
A német kormány szerdán jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely kötelezi a nagyobb közösségi média platformokat, hogy a felületükön közzétett gyűlöletbeszédről értesítsék a rendőrséget.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztere, William Barr fontolóra veszi a lemondást Donald Trump elnöknek az Igazságügyi Minisztérium nyomozásairól szóló tweetjei miatt – mondta egy helyzetet ismerő forrás a Reutersnek, amelyre a minisztérium úgy reagált, hogy „a miniszter nem tervezi lemondását.”
Mi jogászok egy kicsit mind különlegesnek gondoljuk magunkat, „érinthetetlennek”, ha a mesterséges intelligencia vagy a digitális világgal járó munkahelyvesztésről és egyéb kockázatokról esik szó. Valóban igaz ez, vagy csak áltatjuk magunkat, hogy minden maradhat a régiben?
Szigorúbb ellenőrzés várható azt követően, hogy az EUB döntése értelmében a tagállamok kötelezhetik a közösségi média szolgáltatókat, hogy az egész világon tegyék elérhetetlenné a jogellenes posztokat.
Egy brit bíró egy parlamenti képviselő ellen folytatott büntetőeljárással kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a médiára vonatkozó bírósági szabályokat a közösségi média posztoknál is be kell tartani.
A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.
A Facebook megkérdőjelezte, hogy az EUB joghatósága az egész világra kiterjed, illetve a cég szerint a szólásszabadságot is veszélyezteti a főtanácsnok indítványa.
