Kikerül a Btk.-ból a közéleti diskurzusban elkövetett rágalmazás és becsületsértés
Nem lesz büntetendő a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.
Nem lesz büntetendő a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.
A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.
A NAIH megállapította, hogy az ITM jogsértést követett el, amikor általánosságban hivatkozott a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozására és nem adta ki azokat a kérelmező részére.
Az Egyezmény az első kötelező erejű nemzetközi jogi szabályozással biztosítja a közfeladatot ellátó szervek közérdekű dokumentumaihoz való hozzáférést.
A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
A véleménynyilvánítás szabadsága a közérdekű ügyek vitatása esetén csak rendkívül szigorú feltételek mellett korlátozható.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Salamon László, és Stumpf István különvéleményt csatoltak.