A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.
A végrehajtás célja, hogy a jogosult követeléséhez minél előbb, az állami kényszerítőeszközök igénybe vételével, hozzájuthasson, ugyanakkor ez nem járhat az adós életének ellehetetlenítésével.
A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.
Anyagi jogszabályba ütközés esetén szükségtelen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés körében a bizonyítás lefolytatása.
A Kúria döntése alapján nem diszkriminatív, ha a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt a szolgálati idő beszámításáról, ha a döntése nem az Ebktv. által védett tulajdonságokon alapul.
Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. Az OBH dr. Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével beszélgetett a témáról.
Munkajogunk nem ismeri általánosan az „egyenlő munkáért egyenlő bér” követelményét, ehelyett főszabály a piaci logikát követő béralku szabadsága.
A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést
