Kimagasló állami kitüntetésben részesült Dr. Berke Gyula
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át.
Bejegyzések munkajog címkével
A biztos fedezet – Kaució a munkajogban
Az új munka törvénykönyve a korábbi bizonytalanságok eloszlatása végett rögzíti az óvadékkérés vagy kaució feltételeit, azokat munkavállalói biztosítékként megnevezve. Ám ahhoz, hogy a munkáltató szabályosan járjon el, hat korlátozást be kell tartania.
Mi a teendő, ha alkalmazottunk sikkasztást vagy hűtlen kezelést követ el?
A tökéletes munkatársat megtalálni nem könnyű, önéletrajzok, állásinterjúk sorozata, majd a végső döntés, ki bizonyult a legszimpatikusabb, legrátermettebb, szakmailag legmegfelelőbb jelentkezőnek.
A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket
A 2016-ban elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, mind pedig az adatkezelési jogviszony alanyaitól. A vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések 2018 májusától léptek hatályba, és a magyar jogi hagyományok miatt (az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket hagyományosan egy normában szabályozzák, az ágazati törvények pedig ezen általános szabályokhoz kapcsolódnak) a változtatások eddig elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) érintették. A Parlament elé terjesztett törvényjavaslat célja a szükséges ágazati törvényeket érintő módosítások megalkotása, mivel az Infotv.-ben foglalt általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve, vagy azoktól eltérést előírva érvényesülnek. A Javaslat 163 §-ban összesen 86 törvény módosítását irányozza elő, ezek közül most csak néhány fontos változtatást emelünk ki. A csődtörvény és az elektronikus értékesítési rendszer A csődtörvény [1991. évi XLIX. törvény] vonatkozásában…
A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a szerződés lejáratát követő három évig a munkáltató konkurenciájával/vevőpartnereivel és/vagy azok többségi tulajdonosával, illetve azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal csak a megbízó előzetes jóváhagyásával tarthat fenn üzleti kapcsolatot. Kifejezetten rögzítették, hogy ezzel a ponttal eltérnek az munka törvénykönyve (Mt.) versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseitől. Az Mt. 228. §-a szerint a felek ilyen típusú megállapodása alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ráadásul az Mt. szerint a munkavállalónak az ilyen típusú kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen. A felperes munkaviszonyát az alperes a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó kikötés ingyenessége miatt érvénytelen. Az első- és…
Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során
Ami a tényállást illeti, a felperes 2011 júniusa és 2014 szeptembere között kormányzati szolgálati jogviszonyban állt az alperessel. Először a főosztályvezetői munkaköréből jogi és információ-menedzsment igazgató munkakörbe helyezte a felperest a munkáltató, majd 2014 januárjától alapilletményét is csökkentette. 2014 márciusától a betöltött munkakörét főosztályvezető-helyettesi munkakörre módosította, majd 2014. július 10-ei hatállyal ismét módosította a felperes kinevezését, és a főosztályvezető-helyettesi munkaköréből referens munkakörbe helyezte át. A felperes nem fogadta el a kinevezésmódosítást, ezért kormányzati szolgálati jogviszonyát az alperes felmentéssel megszüntette. A felperes felmentését sérelmező közszolgálati panaszát elutasította a Kormánytisztviselői Döntőbizottság. A felperes a döntés ellen a bírósághoz fordult. Keresetében előadta, hogy a munkáltató 2014-ben munkakörét rövid időn belül két alkalommal módosította. Az első alkalommal történő módosításra az illetményeltérítésre vonatkozó kinevezésmódosítással szemben benyújtott közszolgálati panasz előterjesztését követően került sor. Meglátása szerint az alperes eljárása sértette a jóhiszeműség és tisztesség elvét, továbbá a joggal való visszaélés tilalmát. Úgy vélte, a kinevezés egyoldalú munkáltatói módosítása nem szolgálhat eszközül arra, hogy a kormánytisztviselőt akadályozza és korlátozza érdekérvényesítésében, véleményének kifejezésében vagy abban, hogy igényét érvényesítse. Az egyoldalú kinevezésmódosítás lehetőségének jogszabályban történő biztosítása nem szolgálhatja azt a…
Tinibetegségek és a munkajog
A kamasz gyermeket nevelő szülők már maguk mögött hagyták az óvodai életre jellemző életritmust, melyben kivételes az a hónap, amikor a kicsi egyáltalán nem beteg. Ám egy tizenévesnél is adódhat olyan egészségügyi probléma, amely esetén a szülőnek mellette kell lennie. Mit kínál erre az élethelyzetre a munkajog?
Sérelemdíj azonnali hatályú felmondás esetén
Abban az esetben, amikor a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okoknak a munkáltató magatartása miatti nyilvánosságra kerülése és a munkavállaló lakókörnyezetének a felmondásról való tudomásszerzése, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott.
Nemet mondani – a munkáltatói utasítás megtagadása
A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.
Egyenlő bánásmód a munkajogban
Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven.