Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.
Együttműködési megállapodásokat kötött az Igazságügyi Minisztérium (IM) tizenkét országos nemzetiségi önkormányzattal az áldozatsegítő rendszer bővítése érdekében csütörtökön Budapesten.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében a közigazgatási szerződés fogalmáról olvashatnak a hazai jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által jóváhagyott új jelentésben két jelentéstevő aggodalmát fejezte ki Magyarország helyi közigazgatásának egyértelmű központosítása, a hatékony konzultáció hiánya és a központi kormányzatnak az önkormányzati igazgatásba való jelentős beavatkozása miatt.
A koronavírus-világjárvány miatt kialakult körülmények sérülékeny helyzetű társadalmi csoportokat érintő kérdéseiről bocsátott ki közös közleményt Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon. Korábbi írásunkban bemutattuk a nemzetiségi választás alapjait, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (együtt: helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre. Mivel a nemzetiségi választásokat az önkormányzati választásokkal azonos időben tartják, főszabályként a nemzetiségi választópolgár mindkét választáson a lakcíme szerinti településen gyakorolhatja a szavazati jogát. Természetesen a nemzetiségi választópolgároknak is van lehetősége átjelentkezéssel szavazni, ha azonban a helyi önkormányzati választáson a lakóhelyén szavaz, akkor a nemzetiségi önkormányzati választáson is csak a lakóhelyén szavazhat. Ha a nemzetiségi választópolgár átjelentkezéssel szavaz a helyi önkormányzati választáson, akkor az átjelentkezése automatikusan kiterjed a nemzetiségi önkormányzati választásra is. Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgár a nemzetiségi törvényben felsorolt valamely nemzetiséghez (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) tartozik, kérheti, hogy a központi névjegyzéken kerüljön feltüntetésre a nemzetiségének a megnevezése. A szavazóköri névjegyzékben az…
Az önkormányzati választások során általános szabály, hogy a megválasztható képviselők száma mindig páros. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint (66. §) a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából pedig önkormányzati képviselőnek tekintendő. Mivel a képviselő-testület tagjaként kell kezelni a polgármestert is, vele kiegészülve a képviselő-testület már páratlan számú lesz, így a döntéshozatalt megnehezítő szavazategyenlőség ritkábban tud kialakulni. Érdekesség, hogy a képviselő-testületek létszáma a 2010. évi önkormányzati választásokat megelőzően jelentősen megváltozott. 2006-ban még 25 964 volt a megválasztható önkormányzati képviselők száma, 2010-ben már csak 17 338. [Lásd részletesen: Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez - Cserny Ákos / Péteri Attila] De nézzük, mire is szavazhatunk ősszel pontosan. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések Speciális szabályok vonatkoznak a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településekre. Itt ugyanis a település (egyéni listás választási rendszerben) egy választókerületet alkot. A megválasztandó képviselők száma 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő és 10 000 lakosig 8 fő. Az egyéni listás rendszerben (ami az úgynevezett…
