Az ombudsmanhoz forduló emberek problémáinak megoldásával, a gyermekek és elesettek jogainak védelmével szeretne kiemelten foglalkozni a csütörtökön hivatalba lépő alapjogi biztos, Kozma Ákos.
A családtagok, barátok vallomása, vagy a szomszédok által tapasztalt események is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a bántalmazót utolérje a törvény. A kapcsolaton belüli erőszak tényállása szakít a régi vélekedéssel: nem kell, hogy vér folyjon. A törvény adta lehetőségekről az OBH beszélgetett dr. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével.
Az AB szerint nem lehet megállapítani a jogszabály-módosítási eljárás közjogi érvénytelenségét, az érintetteknek kellő felkészülési idejük volt a jogszabályhoz való alkalmazkodásra, illetve az állami támogatás nem értelmezhető tulajdonjogi várományként, így az bármikor megszüntethető.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (Kbtv.) valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (Átmtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak.
A többletforrásokból jut illetményfejlesztésre, az épületek korszerűsítésére, valamint informatikai beruházásokra is.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését. A döntéshez Salamon László csatolt különvéleményt.
Az EUB szerint a Bizottság tévesen értelmezte az EUMSZ 107. cikkét, amikor megállapította, hogy a magyar reklámadó szelektív előnyöket nyújt a kisvállalkozások számára és ez ellentétes az EUMSZ rendelkezéseivel.
A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.
Az eredményes népszavazás a hatályban lévő költségvetési törvény módosítását tenné kötelezővé az Országgyűlés számára, ezért népszavazás az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem írható ki az adott kérdésben.
Az újonnan létrejövő vallási közösségek nyilvántartása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.
