Jogerősen pénzbüntetésre ítélt a Kecskeméti Járásbíróság egy gondatlan asztalost, akinek felügyelet nélkül hagyott tanulója csonkolta több ujját a fűrészgéppel – közölte a Kecskeméti Törvényszék sajtószóvivője.
A Kúria megállapította, hogy az orvos vádlott azzal a kijelentésével, hogy „ezt hagyjuk, ezt majd ott”, az előny elfogadását fejezte ki, amely a vesztegetés elfogadásának minősül.
Régi tervek új köntösben: Németország a jogi személyek büntetőjogi felelősségének bevezetéséről vitatkozik. Miként viszonyul az új kormány a gazdasági büntetőjog legvitatottabb kérdéséhez? A jogászok többsége halaszthatatlannak tartja a reformot, de változtatna az előző ciklusban elkészült törvényjavaslaton.
Felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélt a bíróság két férfit, aki még 2018-ban az országgyűlési választáson hamisított ajánlóívekkel vetette magát nyilvántartásba.
Végrehajtandó szabadságvesztést és pénzbüntetést indítványoz az ügyészség négy ember ellen, akik a vádhatóság szerint műtrágyaimport során közterhekkel csalva 903 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a beteg részéről a hálapénz adása milyen esetben valósít meg vesztegetést a hatályos jogszabályok szerint. Azt, hogy az előnyt kérő vagy annak ígéretét elfogadó orvos magatartása mikor minősül vesztegetésnek, következő cikkemben ismertetem.
Pénzbüntetésre és közérdekű munkára ítélte a bíróság azt a 23 éves férfit, aki féltékenységből és haragból több ezer telefonhívással zaklatta volt barátját és a hozzátartozóit.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 180 ezer, illetve 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit és nőt, akiket folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás bűntettével vádolt az ügyészség. A bíróság összesen 44500 forintra vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottakkal szemben.
A Kúria megállapította, hogy a III. rendű vádlott védője fellebbezésében a bizonyítékok saját szempontúan értékelése alapján tett megállapításokat a vagyonvesztés és észszerű gazdálkodás vonatkozásában és a – helyenként – a bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján rendelkezésre nem álló bizonyítékok hiányát a III. rendű vádlottra kedvező megállapításokkal és következtetésekkel pótolta. A bíróság azonban az ügydöntő határozatát kizárólag a lefolytatott bizonyításra és az ennek alapján rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozhatja.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon 705 ezer forint pénzbüntetésre ítélte nem jogerősen azt a férfit, akit közveszéllyel fenyegetés bűntettével vádolt az ügyészség, amiért álhírt terjesztett az új koronavírussal kapcsolatban.
