A hálapénz kriminalizálása


Ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a beteg részéről a hálapénz adása milyen esetben valósít meg vesztegetést a hatályos jogszabályok szerint. Azt, hogy az előnyt kérő vagy annak ígéretét elfogadó orvos magatartása mikor minősül vesztegetésnek, következő cikkemben ismertetem.


Mikor büntetendő a hálapénz adása?

Korábban a büntető kódex az egészségügyi vesztegetés esetére nem tartalmazott külön rendelkezést. Az egészségügyi korrupció egyes esetei azon tényállás alá tartozhattak, amely alapján az volt büntetendő, aki gazdálkodó szervezet számára tevékenységet végző személynek (vagy rá tekintettel másnak) azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy az megszegje kötelességét.[1] 

Így pl. korábban is bűncselekményt képezett, ha valaki az orvosnak azért adott előnyt, hogy az hozzátartozóján ‒ annak beleegyezése nélkül ‒, orvosilag indokolatlan beavatkozást (pl. sterilizálást) végezzen.

Ha valaki kötelesség teljesítéséért előnyt adott vagy ígért (ha a címzett nem hivatalos személy volt) 2020. december 31. napjáig nem követett el bűncselekményt (az egészségügyben sem). Mégpedig függetlenül attól, hogy az adásra vagy ígértre egy egyébként indokolt egészségügyi beavatkozást megelőzően vagy azt követően került sor. 

Így nem volt büntetendő hálapénz adása sem, amin a büntetőjogban minden olyan juttatást érteni kellett, amelyet „az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak önként nyújt”.[2]

A büntető kódex 2021. január 1. napjától büntetni rendeli azt is, „aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér”[3] A módosító törvény[4] indokolása szerint ezen új vesztegetési tényállás „a hálapénz kriminalizálását tartalmazza”.

Milyen előnyök tilosak és melyek megengedettek?

A bűncselekmény bármiféle előny adásával vagy ígéretével megvalósítható. Nemcsak pénzzel teli boríték átadása lehet büntetendő, hanem az is, ha valaki az orvosnak értékkel bíró tárgyat ajándékoz, illetve az egészségügyben dolgozóval szemben fennálló követelését elengedi.

Az egészségügyi vesztegetés keretében csak olyan előny adása büntetendő, amely az egészségügyről szóló törvény[5] rendelkezéseibe ütközik. A hivatkozott jogszabály szintén újonnan beiktatott rendelkezése[6] alapvetően abból indul ki, hogy az egészségügyi dolgozók számára az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben bármiféle előny elfogadása (így adása is) tilos.

Vannak azonban olyan előnyök, amelyek adása az egészségügyről szóló törvény részletszabályai alapján jogszerű. Ilyen pl. a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díj, amelyre lásd elsősorban a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletét. [7]

Jogszerű az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltatás után adott tárgyi ajándék, ha annak értéke nem haladja meg – a mindenkori minimálbér 5%-át –  jelenleg a 8370 forintot. A készpénz átadása azonban (legyen az bármilyen értékű) ilyen esetben tilos.

Az előny adásának jogszerűsége az előnnyel kapcsolatos magatartások számától is függ. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtását követően a 8370 forintot meg nem haladó értékű tárgyi ajándék adása egy alkalommal jogszerű. Amennyiben pedig folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó ellátásról van szó, akkor ezen egészségügyi szolgáltatás során kéthavonta egy alkalommal adható 8050 forintot meg nem haladó értékű ajándék.

Az egészségügyi vesztegetés a jogtalan előny adása mellett már annak ígéretével is megvalósul. Így készpénz átadása az orvos részére akkor is büntetendő, ha azt nem előzi meg az előny ígérete. Ahogy az értékhatárt meghaladó tárgyi ajándék ígérete is bűncselekményt képez, ha ahhoz a későbbiekben már nem társul az előny tényleges átadása.

Az egészségügyi vesztegetés megállapításának nem feltétele, hogy az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az előnyt vagy annak ígéretét elfogadja.

Kinek és mikor tilos előnyt adni (ígérni)?

Az egészségügyi vesztegetés elsősorban akkor valósul meg, ha az előnyt egészségügyi dolgozónak (pl. orvosnak) vagy egészségügyben dolgozónak (pl. betegszállítónak) adják vagy ígérik. Az adás és az ígéret azonban akkor is bűncselekményt képez, ha az előny címzettje nem egészségügyi dolgozó (egészségügyben dolgozó), hanem rá tekintettel harmadik személy (pl. annak házastársa, gyermeke, szeretője).

Az előny adása vagy ígérete csak akkor büntetendő, ha a jogtalan előnyt „egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben” adják vagy ígérik. Az egészségügyi szolgáltatás egészségügyi tevékenységek összessége, amelyek célja lehet gyógykezelés és ápolás vagy akár a rehabilitáció, de ide tartozik még a mentés és halottak vizsgálata is. Az adás vagy ígéret ‒ különösen az utólagos juttatásnál ‒ akkor függ össze az egészségügyi szolgáltatással, ha a felek között nincs más olyan (pl. magánéleti) kapcsolat, amely alapján az adott juttatásnak más (életszerű) oka is lehetett.

Az egészségügyi törvény szerint az előny adása akkor tilalmazott, ha arra az „egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért”, illetve „az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően” kerül sor. A két esetkör között annyiban van különbség, hogy amennyiben az előny az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét képezi, akkor csak a jogszabályban meghatározott térítési díj adása vagy ígérete lehet jogszerű. Abban az esetben viszont, amikor az előnyt az egészségügyi szolgáltatás során vagy azt követően adják, akkor ‒ ezen felül ‒ bizonyos értéket meg nem haladó a tárgyi formájú ajándékok (meghatározott rendszerességgel történő) adása is megengedett.

A bűncselekmény megvalósulása alapvetően független attól, hogy ki a fenntartója annak az egészségügyi szolgáltatónak, amelynél az orvos vagy nővér dolgozik. A magánegészségügyben azonban az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően adott előny csak akkor jogellenes, ha az orvos „az általa ellátott beteget egyúttal az állami ellátás keretében is kezeli, a kezelésének az irányításáért felel vagy a kezelésében közreműködik”.

Ki és mikor büntethető egészségügyi vesztegetésért?

Az egészségügyi vesztegetés tettese bárki lehet, nem kizárólag a beteg vagy hozzátartozója. Az előnyt kérő, azt vagy annak ígéretét elfogadó orvos vagy nővér azonban nem egészségügyi vesztegetésért, hanem a Btk. 291. § (1) bekezdése[8] szerinti súlyosabb (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) bűncselekményért (vesztegetés elfogadása) felel.

Az egészségügyi vesztegetés csak akkor képez bűncselekményt, ha azt az elkövető szándékosan valósítja meg. Ennek feltétele az is, hogy az előny adója tudomással bírjon arról, hogy az előny az egészségügyről szóló törvény szerint jogszerűtlen, annak címzettje egészségügyi dolgozó (egészségügyben dolgozó) és az elkövetési magatartás tanúsítására egészségügyi szolgáltatással összefüggésben kerül sor.

Az egészségügyi vesztegetés már befejezett az előny ígértével, ennek hiányában annak átadásával. Ezen nem változtat az sem, ha valaki önként eláll az ígért előny átadásától, illetve az ígéret vagy átadás után magát (és a hivatalos személyt) feljelenti a rendőrségen. Ezen utólagos magatartások azonban ‒ ha az egészségügyi vesztegetés büntethetőségét nem is szüntetik meg, de ‒ enyhítő körülményt képeznek.

Hogyan szankcionálhatják az egészségügyi vesztegetést?

Az egészségügyi vesztegetés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető kódex általános rendelkezése alapján azonban ezen bűncselekmény elkövetőjével szemben szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés is kiszabható, illetve ezen utóbbi büntetések közül több is alkalmazható.[9]

Ha az adott vagy ígért előny vagyoni értékű (pl. készpénz vagy dolog), akkor arra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzást az előnyt adójával (pl. a beteggel vagy hozzátartozójával) szemben kell elrendelni, ha az adott előnyt az orvos vagy a nővér nem fogadja el. 

Ha az orvos vagy nővér az adott vagyoni előnyt elfogadja, akkor a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. Ebben az utóbbi esetben az előnyt adó beteggel vagy hozzátartozóval szemben vagyonelkobzás elrendelésének nincs helye.

Az előnyt ígérővel szemben vagyonelkobzás elrendelésére csak akkor van lehetőség, „ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa”. Nincs helye azonban „az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott”.[10]Az előny ígéretének a másik fél (orvos, nővér vagy betegszállító) általi elfogadása nem változtat azon, hogy a vagyonelkobzást az előnyt ígérőjével szemben kell elrendelni.




Kapcsolódó cikkek

2021. július 28.

Magyarország az elsők között ültette át a CDSM és SatCab II irányelveket

Magyarország Közép- és Kelet-Európában az elsők között ültette át teljes körűen a legfrissebb szerzői joggal kapcsolatos uniós irányelveket: a 2019/790/EU irányelvet a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról (“CDSM”), és a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó 2019/789/EU irányelvet (“SatCab”).

2021. július 27.

Véleménynyilvánítás a munkahelyen

Az irányítói munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van fellépni a munkáltató konkrét érdekeit sértő, illetve veszélyeztető munkavállalói véleménykifejezéssel szemben, ugyanakkor mindennek a konkrét megvalósítása során a törvényi szabályok tiszteletben tartása, a megfelelő forma mellett a jogállami elvek és a véleményszabadság érvényesülése is alapvető alkotmányos szempont – hívja fel a figyelmet vizsgálata nyomán dr. Kozma Ákos ombudsman.

2021. július 27.

Az ügyvédi kártérítési felelősség – 3. rész

A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 14 §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi kártérítési felelősséggel, közte az árnyékperek, a kimentés és a kirendelt ügyvédi felelősség kérdésével foglalkozik.