Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
A fizetési meghagyásos eljárást, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárást érintő főbb változások a veszélyhelyzet ideje alatt.
Fő szabályként a bíróság nem tart tárgyalást és a határidők sem telnek. Az ítélkezési szünet sem a régi, sem az új perrendtartás szerint nem érint minden bírósági eljárást. A Baker McKenzie összefoglalója.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.
A jogászi hivatásrendekről szóló cikksorozatunk zárásaként dr. Pulinka Mihállyal beszélgettünk, aki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Jogi Irodájának irodavezető-helyettese, mellette pedig közjegyzőhelyettes dr. Molnár Judit (Budapest XIX. kerületi) közjegyző mellett.
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.
A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.
Előző cikkünkben az általános, lényegesebb információkat ismertettük a jogi szakvizsga jelentkezési tudnivalóiról, jelen írásunkban pedig a vizsga pontos menetéről, a nehézségekről, és néhány ezzel kapcsolatos tanácsról esik szó. Jelszó: vizsgapánik helyett készüljünk megfontoltan, és legyünk tisztában azzal, hogy mire számíthatunk.
A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény számos lényeges változást hozott nem csupán a pénzügyi tárgyú törvények tekintetében, érdemi módosításokat irányozott elő a jogalkotó a cégtörvény és a polgári perrendtartási törvény esetében is. Az alábbiakban ezeket a változásokat mutatjuk be részletesen. Korlátozott számban lesz lehetőség ingyenes céginformáció igénybevételére Fontos változást hoz a módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény esetében, amikor is újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, amely azt a célt szolgálja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A változás indokaként az indokolásban arra hivatkoznak, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. Így a jövőben az ingyenes céginformáció nem az úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését jelenti, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés…
