Az átalakulás tiltott és kötelező esetei
Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.
Bejegyzések Polgári Törvénykönyv címkével
Apasági vélelem alkotmányos mérlegen
Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.
Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 5. rész
Cikksorozatunk utolsó részében a kötelesrész végső megfogalmazásának kialakulását és a kitagadás körüli vitát ismertetjük.
Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 3. rész
Cikkünkben a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának szükségességéről és az ahhoz kapcsolódó jogfilozófiai irányzatokról olvashatnak.
Jogos önhatalom gyakorlása tulajdonjog-fenntartás esetén?
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete
A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Ezen ígéretek bármennyire részletekbe menők és pontosak is, a jogi minősítésük tűri a vitát. Ugyanakkor a munkajog is rendelkezik egy olyan, általa keveset használt jogintézménnyel, amely képes az előbbi ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adni. Ez az előszerződés.
Veszélyhelyzet – eltérés a Ptk. szabályaitól, a jogi személyekre vonatkozó részletszabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.
Vagyoni hozzájárulás a cégműködésben
A jogi személyek alapítóinak, illetve tagjainak a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásával kapcsolatosan a Ptk. számos rendelkezést tartalmaz; jelen cikkünkben e rendelkezéseket és szerepüket ismertetjük elsősorban a gazdasági társaságok tekintetében.
Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata
A kötelmi jog alapvető kérdése, hogy a felek által kötött kontraktus alkalmas-e szerződéses joghatás kiváltására, avagy sem. Alapelvként kimondható, hogy teljesítést csak létező, érvényes és hatályos szerződés alapján lehet követelni.