Jogszabályfigyelő 2024 – 38. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/91–93. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Alkotmánybíróság friss döntései közül válogattunk.
Bejegyzések reorganizáció címkével
Jogszabályfigyelő 2021 – 36. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/163–167. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Jogszabályfigyelő 2021 – 24. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/111–115. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Új fizetésképtelenségi eljárások kerültek fel a palettára
A cégalapítások és megszűnések is azt tükrözik, hogy a koronavírus járvány kirobbanása utáni visszaesést követően élénkül a magyar gazdaság. Tavaly a második negyedévben ugyanis – amikor is a járványhelyzet betört az országba – csupán 5041 társaságot hoztak létre, ezzel szemben az elmúlt év utolsó három hónapjában ez megközelítette, míg az idei első negyedévben már meg is haladta a 9000-et – hangzott el az OPTEN és az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közös webinárján. Utóbbi adatok ráadásul már felülmúlják a COVID-19 előtti időszak eredményeit is, hiszen akkor egy negyedévre jellemzően 7000-7500 cégalapítás jutott. A cégadatokból kiolvasható átfogó helyzetértékelés mellett a fizetési nehézségekkel küzdő, illetve fizetésképtelen vállalkozások számára mentőövet jelentő 2021-es újdonságokról is szó volt a webináron, olvasható az internetes újságunkhoz eljuttatott közleményben.
Reorganizációs eljárás a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozásoknak
Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.
Jogszabályfigyelő 2021 – 15. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/61–64. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság
A bemutatott döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy a szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a hitelezők kielégítési alapjának elvonása mint szerződéses célzat esetén, ha a szerződést kötő gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, a jogvesztő határidőn belül a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított megtámadás érvényesítésére van lehetőség, a jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozás kapcsán a csődtörvényi tényálláshoz képest többlettényállási elem előadása, bizonyítása szükséges. Ugyancsak fontos megállapítása a döntésnek, hogy az 1959-es Ptk. 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség elve önálló jogcímként nem értelmezhető, annak megsértése esetén az 1959-es Ptk. a 201. § (2) bekezdése szerinti megtámadást biztosítja a sérelmet szenvedő fél részére. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető érvénytelenségi kérdéseket, amelyek bár az 1959-es Ptk. alapján kerültek megválaszolásra, ám az e tekintetben változatlan jogszabályi környezet miatt a Ptk. alkalmazása során is irányadónak tekintendők.
A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához
2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.
Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”
Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte