Bejegyzések a ‘Róma II. rendelet’ címkével ellátva

Uniós joghatósági döntés a Volkswagen-botrány kapcsán

A szerző az Európai Unió Bíróságának a Verein für Konsumenteninformation és a Volkswagen AG-ügyben[1] született ítéletét elemzi, mely a Volkswagen-botrány kapcsán a kipufogógáz-kibocsátási értékekre vonatkozó adatok manipulálásáról, a kár bekövetkezte helyének megállapításáról szól.

Különleges jogellenes károkozások a nemzetközi magánjogban

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban magyarázatunk szerződésen kívüli kötelmekkel foglalkozó fejezetének különleges jogellenes károkozások címet viselő témaköréből olvashatnak részleteket a különös kollíziós normákról. A részlet szerzője dr. Szabó Sarolta.

Az ember személyes joga – alapfogalmak, jogforrások

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban magyarázatunknak a személyes joggal foglalkozó fejezetéből olvashatnak részleteket az ember személyes joga témaköréből. A fejezet szerzője dr. Raffai Katalin.

Joghatóság az uniós öröklési ügyekben – a szokásos tartózkodási hely megállapítása

A határokon átívelő öröklési eljárásokban elsődleges a joghatóság kérdése, amit az Európai Parlament és a Tanács 2015-ben hatályba lépett Öröklési Rendelete rendezi, ám az örökhagyó személy szokásos tartózkodási helyének meghatározásához már nem ad egyértelmű eligazítást.

Gépjármű‑felelősségbiztosítás a kollíziós jog fényében

Az alábbi cikkünkben a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét[1] elemzi, melyet az Agostinho da Silva Martins kontra Dekra Claims Services Portugal SA-ügyben hozott.