Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
A közhatalmat gyakorló szervezetnek a közjogi feladatai ellátása, illetve az általános igazgatási tevékenysége körében állított mulasztása – a felek közötti közvetlen kapcsolat hiányában – személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet.
Vitaindító írásunk témája az a bírói gyakorlat, amely az állami szerv által okozott személyiségi jogi jogsértés megállapításával kapcsolatos perekben a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével összefüggésben kialakult joggyakorlatot alkalmazza. Eszerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához.
Az elsődleges célunk annak bemutatása, hogy több jogviszony párhuzamos fenntartása nem lehetetlen, ugyanakkor rendkívül alapos körültekintést igényel.
Alábbi cikkünkben a 2021/22–25. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.21.039/2017/4. számú ítéletének megsemmisítését kérő indítványt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.
