„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.
Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.
A cikk a szabadalmaztathatóság kérdéskörével foglalkozik: milyen kritériumoknak kell megfelelni a találmány szabadalmaztathatósága kapcsán? A kutatók számára ad segítséget, hogy képesek legyenek minél tudatosabban felmérni kutatási eredményeik üzleti hasznosíthatóságát, és hogy hatékony lépéseket tudjanak tenni a piacra vezetés szempontjából.
William Orrick amerikai kerületi bíró megalapozatlannak találta a felperesek követeléseit az AI (artificial intelligence – a szerk.) tartalomkészítők elleni csoportos perben. USA-szerte sok ember számára, akik mesterséges intelligenciához kapcsolódó szerzői jogi perekkel küzdenek, a döntés egy fontos eszköz lehet a fegyvertárukban.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, frissített szerzői jogi nagykommentár egyes részleteibe.
A szerzői jogi védelem körében a szerző személyhez fűződő joga nem önmagában a szerző személyiségét illeti, hanem a szerzőnek az egyedi műhöz fűződő személyes és a vagyoni jogok összességét magában foglaló komplex jogviszonyában értelmezhető – a Kúria eseti döntése.
Együttérzést keltő és kedves, de a szerzői jogot teljes mértékben figyelmen kívül hagyó elképzelés a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Archívumában őrzött fotó és egyéb sajtóanyagok „korlátlan, bárki vagy bármilyen felület általi közzétételére vonatkozó követelőzés”, amelynek teljesítése hosszú távon egyet jelentene az MTI, mint Európa egyik legnagyobb múltú hírügynöksége fotóértékesítési tevékenységének megszüntetésével – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Iroda szerdán.
Szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is 2023. január 1-jétől Magyarországon – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szerdán.
Változik az Szerzői jogi törvény, a Védjegy tv., a Szabadalmi tv., a mintaoltalmakról szóló törvények, és a közös jogkezelésről szóló törvény is.
A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.
