Részesülhet-e szerzői jogi védelemben az MI által létrehozott mű
Az USA Szabadalmi Hivatala szerint nem illeti meg a szerzői jogi védelem a mesterséges intelligencia által – emberi bevatkozás nélkül – létrehozott műveket.
Az USA Szabadalmi Hivatala szerint nem illeti meg a szerzői jogi védelem a mesterséges intelligencia által – emberi bevatkozás nélkül – létrehozott műveket.
A szerzői jog közel egymillió forintos vagyoni hátrányt okozó megsértése miatt emelt vádat egy korábban éveken át Eger belvárosában működő presszó üzemeltetője ellen az Egri Járási Ügyészség.
A brit bíróságnak arról kell döntenie, hogy vajon átvett-e és egy viccet egy humorista egy másiktól és ha igen, akkor ezt jogszerűen tett-e.
Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy illegális szerveren jogvédett tartalmakat terjesztő budapesti férfit.
Június 1-jével az új szabályzás több ponton is megkönnyíti a tartalmak hozzáférését és felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és a jogosultak helyzetét.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 94. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely polgári jogi felelősség körében az online műfelhasználásokat lehetővé tevő közvetítő szolgáltatók felelősségével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Faludi Gábor.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 66. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a megfilmesítési szerződéssel foglalkozik. A részlet szerzője dr. Kricsfalvi Anita.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 9. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a szerzői vagyoni jogok öröklésével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bíróságának szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 4. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a származékos művek szerzőinek meghatározásával foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelésekről” cím alatti magyarázatát olvashatják.