A szerzők alábbi cikkükben a fogyasztó szavatossági jogokkal kapcsolatos tájékoztatásáról értekeznek, kitérve az ezzel kapcsolatos, a Kúra frissen közzétett ítéletében taglalt fontos szempontokra.
A 373/2021. (VI.30.) Kormányrendelettel idén január elsejével még bonyolultabb lett a szavatosság-jótállás, sőt a fogyasztói adásvételi szerződések hibás teljesítésének szabályozási rendje, és az eddig sem egyszerű, kötelező fogyasztói tájékoztatások rendszerébe a gyártói jótállási nyilatkozat is felsorakozott, kötelező tartalmi elemekkel.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy az önvezető járművekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Ki ne hallott volna az elmúlt napokban arról az autómosóról, amely koronavírus elleni autófertőtlenítéssel került be a hírekbe vagy arról a hatástalan kézfertőtlenítőről, ami közintézményekbe, óvodákba és háziorvosokhoz is került.
