Filmsikerek színházban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015 októberében három fővárosi színházi premier is olyan alkotás, melynek előzménye Oscar-díjas játékfilm. E színpadi művek azonban nem a filmek másolatai, hanem vérbeli színházi előadások.

Száll a kakukk fészkére

Az Amerikai Filmakadémia öt aranyszobrát is elnyerte Milos Forman 1975-ös rendezése, a Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest). A legjobb film, rendezés, női és féri főszereplő díja mellett a legjobb adaptált forgatókönyv díját is besöpörte Ken Kesey 1962-ben megjelent regénye. Azonban kevesen tudják, hogy előbb született meg a mű színpadi változata, mint a játékfilm. Dale Wasserman már 1963-ban megírta dráma formájában, melyet be is mutattak a New York-i Broadway-en. A főszerepet Kirk Douglas játszotta, aki a filmjogokat is megvásárolta. Eredetileg ő akarta alakítani a főhőst a vásznon is, de mivel a megvalósítás egy évtizeden át húzódott, erről lemondott, sőt a filmjogokat is fiára, Michael Douglasre ruházta. Ő Jack Nicholsont választotta Randall Patrick McMurphy szerepére. A többi történelem. Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal műsoron volt a színdarab a Broadway-en, s Magyarországon is többször játszották.

Az Orlai Produkció 2015. október 7-én, fergeteges sikerrel mutatta be a művet a Belvárosi Színházban, Znamenák István rendezői értelmezésében. Az elmezavart tettető McMurphy szerepében Szabó Kimmel Tamást láthatja a közönség, a gonosz főnéni képében Péterfy Bori teremt feszült légkört az elmegyógyintézetben. A remekül játszó kettős mellett profi társak az indiánt alakító Kocsis Pál, az orvos Makranczi Zalán, de az elmebetegek csoportja is kiváló, Jéger Zsombortól Nagy Dániel Viktorig. A nézőknek egyetlen percig sem jut eszükbe összehasonlítani a filmmel az előttük zajló játékot. Másolás nélküli, hiteles önálló produkciót láthatnak. Az előadás végén persze ugyanúgy fel lehet tenni a kérdést, vajon ki is az őrült: az elmegyógyintézetbe menekülő, vagány, örök lázadó, aki ki akar törni a társadalom keretei közül, vagy Ratched főnővér, aki a rend, a szabályok mindenáron való betartatása érdekében a legszörnyűbb cselekedetekre képes. Ken Kesey gondolatai ebben az előadásban is átsugároznak: a mindenkori hatalom birtokosainak elembertelenedő magatartása érhető tetten, s az elmegyógyintézet társadalma a nagy társadalom egyfajta leképeződésének is tekinthető.

Száll a kakukk fészkére (Fotók: Orlai Produkció)

Aranytó

A Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkció közös bemutatója volt 2015 nyarán szabadtéren az Aranytó című darab, mely októberben a Belvárosi Színházba is beköltözött. Sokan az 1981-es Az Aranytó (így, névelős magyar címmel) címmel ismerik a történetet. Az On Golden Pond eredeti címen diadalt aratott játékfilm három Oscart nyert: díjazták a két főszereplőt, Katharine Hepburnt és Henry Fondát, valamint a legjobb adaptált forgatókönyv-kategóriában Ernest Thompsont, aki munkájáért még Golden Globe-szobrot is kapott.  E műnél is az az érdekesség, hogy előbb született meg a dráma, ráadásul Thompson a saját alkotását ültette át forgatókönyvvé. A darab olyannyira sikeres volt színpadon, hogy mielőtt Mark Rydell megrendezte volna filmen, már hat kontinens negyven országában játszották. Negyedszázada a Madách Kamarában Mensáros László és Tolnay Klári játszotta el először az édes-bús történetet. Zöldi Gergely most újrafordította, nyelvezetében felfrissítette az alkotást, melyet Gálffi László rendezett.

Norman Thayer nyugalmazott irodalomprofesszort ezúttal Benedek Miklós alakítja, feleségét, Ethelt Vári Éva. Valójában a két színész ötlete volt, hogy újra elő kellene adni a darabot. Az idős házaspár évtizedek óta minden nyarát az Aranytó partján lévő nyaralójában tölti. A legújabb nyár azonban fordulatot hoz: váratlanul felbukkan évek óta nem látott lányuk, hogy rájuk bízza új barátjának fiát, míg ő társával Európába utazik. A mogorva apa ugyan kezdetben ellenkezik, és csak felesége unszolására egyezik ebbe bele, ám ahogy telnek a hetek, egyre szorosabb barátság szövődik közöttük, s e váratlan kapcsolat alkalmat ad arra is, hogy őszintén végiggondolja ellentmondásos viszonyát lányával. A film különös pikantériája volt, hogy Henry Fonda lányát valóban lánya, Jane játszotta, akivel köztudottan nem volt felhőtlen a viszonya. A mostani budapesti előadásnak nincs ilyen bulvár színezete, egyszerűen csak elgondolkodtató, megható. Gálffi Lászlót annyira nem zavarta a film, hogy korábban nem is látta, és rendezése előtt nem is akarta megnézni.

Aranytó: Benedek Miklós és Vári Éva

Mindent Éváról

Az 1950-ben készült Mindent Éváról (All About Eve) című amerikai film 1950-ben aratott nagy elismerést. A Joseph L. Mankiewicz által írt és rendezett produkció tizennégy Oscar-jelölést kapott, melyből hatot meg is nyert (legjobb film, rendezés, forgatókönyv, epizódszereplő, jelmez, hang). A legjobb főszereplőnek, Bette Davisnek meg kellett elégednie a jelöléssel, holott ma sokan legfőképp az ő játékára emlékeznek a műből, melyet beválasztottak minden idők legjobb száz amerikai játékfilmje közé. Az eredeti történetet valójában Mary Orr írta, még 1946-ban, de idejekorán eladta a megfilmesítési jogokat. 1964-ben írta át színdarabbá, melyet később be is mutattak, sőt Broadway-musical is született belőle 1970-ben, Applause címmel. A Belvárosi Színház 2015 szeptemberében mutatta be a művet Zöldi Gergely fordításában, Pelsőczy Réka kiváló rendezésében.

A történetnek a legjobb helye színházban van, hiszen a darab a színfalak mögött egy színházi öltözőben játszódik, és egy lelkes fiatal rajongó lányról, és az általa csodált, kiöregedő félben lévő színésznőről szól. Kapcsolatuk egy idő után megváltozik, miután a fiatalról kiderül, hogy tehetséges a színi pályán is, s egy idő után már képes a színpadon helyettesíteni is a talán már kiégett sztárt. Kovács Patrícia és Hernádi Judit nagyot alakít, az epizódszerepekben Szikszai Rémuszt, Mészáros Mátét, Márton Andrást, Egri Katit látjuk, szerepe szerint pedig női ruhában Bercsényi Pétert, aki játéka után esténként talán az egyik legnagyobb tapsot kapja.

Mindent Éváról: Hernádi Judit és Kovács Patrícia

Római vakáció, Bagoly és Cica, Amadeus

A Belvárosi Színházban, az Orlai Produkció gondozásában az elmúlt egy-két év premierjeiből további filmes kötődésű előadások is repertoáron szerepelnek. Pelsőczy Réka előző sikerrendezése, a Római vakáció (Roman Holiday) az 1953-as William Wyler rendezte fekete-fehér játékfilm alapján született, mely tíz Oscar-jelöléséből hármat nyert meg (a legjobb színésznő, forgatókönyvíró és jelmez kategóriában). A produkcióból Paul Blake írt színpadi darabot, Cole Porter-dalokkal feldúsítva. Audrey Hepburn bájos, Gregory Peck sármos játékát a magyar színpadon Fekete Ernő és Tenki Réka varázsolja elénk, de ők sem másolnak. A rendező ötlete nyomán ráadásul meg is újul a Zöldi Gergely által újonnan fordított történet, mert a helyszín Rómában a Cinecittá filmstúdió, ahol egy forgatás helyszínére csöppen a néző, aki azt látja, hogy a színészek épp a Római vakáció című filmet próbálják. Valóságos színház (pontosabban film) a színházban – valóságos mopeddel, minőségi szórakoztatással!

Római vakáció: Fekete Ernő és Tenki Réka

Pelsőczy Réka nevéhez még egy „filmes darab” fűződik, éspedig a Bagoly és Cica, Bill Manhoff darabja. The Owl and the Pussycat címmel 1970-ben mutatták be a komédiából készült amerikai filmet Barbra Streisand és George Segal játékával. A kétszemélyes magyar előadásban Szabó Kimmel Tamás alakítja a balfácán írót, aki a regényén dolgozik, Jordán Adél pedig azt a fiatal ledér nőszemély, akit éjnek évadján kitesznek lakásából és menedéket keres az írónál.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon Díjmentes értesítő rendszerünk segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat az Önt érdeklő friss cikkekről Részletes információk »

Szintén a Belvárosi Színház műsorán van az Amadeus, Peter Shaffer drámai alkotása, mely a zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart és Antonio Salieri, a bécsi udvari zeneszerző elképzelt ellentmondásos kapcsolatát ábrázolja a költői kérdéssel: gyilkosság áldozata lett-e a zseniális alkotó vagy sem. Shaffer 1979-ben írt színdarabját Milos Forman ültette át celluloidra 1984-ben, mely tizenegy Oscar-jelölést és ebből nyolc díjat hozott a produkciónak (köztük a legjobb film és rendezés aranyszobrát). Szikszai Rémusz rendező a film megszületésének harmincadik évfordulóján állíthatta színre az eredeti darabot, ismét Zöldi Gergely friss fordításában. Mozartot Keresztes Tamás, Salierit Kulka János formálja meg, Salieri tanítványának és szeretőjének szerepében pedig egy igazi operaénekesnőt, Murányi Mártát láthatjuk-hallhatjuk. Az ötletes tükrökből álló díszlet egyben elgondolkodtató is: ki kinek a tükre, ki minek a tükre?

Amadeus: Murányi Márta és Kulka János

Bizonyára nem véletlen, hogy egykori sikerfilmek történetei színpadon elevenednek meg. De talán csak a figyelmet könnyebb így felhívni a színpadi produkciókra, mert a darabok szerencsére egyáltalán nem akarják szolgai módon másolni az Oscar-díjas alkotásokat. Önálló művekként élik életüket, és állnak nézőcsalogatóan az igényes színházi szórakoztatás szolgálatába.

---