Határidők, az alkalmasságiés a szerződési feltétel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Kardkovács Kolos: Indítottunk rendkívüli sürgősségre hivatkozással egy közbeszerzési eljárást. A tényállás nagyjából az volt, hogy egy gyerek sürgősségi osztályt kellett létrehozni, 12 ágyas bővítéssel. Ezeket az intézményeket a kórház-összevonások során június 1-jével vette át a Honvédelmi Minisztérium. Azért, hogy a koraszülöttek ne maradjanak ellátatlanul, rendkívüli sürgősséggel indítottunk építési beruházásra hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást. Júniustól folyt az előkészítés augusztus elejéig; fel kellett mérni, hol legyen a helyszín, műszaki leírást kellett csinálni. Augusztus 7-ére állt össze az anyag, augusztus 29-én hagyta jóvá az eljárást a minisztérium, vagyis ennyi ideig tartott az előkészítés. A szerződést szeptember 12-én kötöttük meg. A Döntőbizottság hivatalból megtámadta a kiírást, mivel szerinte a beszerzési igény időpontja és a szerződéskötés időpontja között olyan hosszú idő telt el, hogy ezalatt le lehetett volna folytatni más típusú eljárást. Erre azt mondta az Ítélőtábla: a Kbt.-ből nem vezethető le, hogy az előkészítés fázisa beleszámít az időbe, ezért ezeket az időket figyelmen kívül kell hagyni, és csak azt kell nézni, hogy az eljárás megindításától a szerződéskötésig mennyi idő telik el, és ott fennáll-e a rendkívüli sürgősség.

Dr. Buda György: Ehhez kapcsolódva megemlítenék egy sok évvel ezelőtti ügyet; ügyfelünk támogatást kapott, és közölték vele, hogy 30 napon belül nyújtsa be a pénzügyi okmányokat, az aláírt szerződést, és folytassa le a közbeszerzési eljárást. Azt tanácsoltuk neki, nehogy elindítsa az eljárást, mert nyílt eljárást nem tudunk befejezni ennyi idő alatt. Mivel a rendkívüli sürgősségre a Döntőbizottság, mondjuk úgy, eléggé érzékeny, azonnal írtunk egy papírt, hogy legalább annyival hosszabbítsák meg a határidőt, hogy nyílt eljárást le tudjunk folytatni. A 28. napon megjött a pénzfolyósító szervezet papírja, hogy újabb 30 napot ad. Ekkor azt mondtuk, hogy itt nincs mit tenni, meg kell indítani a rendkívüli sürgősségre alapított eljárást. A végén a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy ez nem az ajánlatkérőnek felróható ok, hiszen ő megpróbált jogszerűen eljárni.

Dr. Kardkovács Kolos: A Döntőbizottságtól az Ítélőtábla azt kérdezte, mondja meg, hol van a Kbt.-ben az, hogy az előkészítést bele kell számolni az elbírálási határidőbe. Erre pedig egy jó válasz van: sehol. Egyébként az ügyet első fokon, a Fővárosi Bíróságon is megnyertük.

Dr. Deák Krisztina: Egy ismerősöm, olvasgatva a Közbeszerzési kerekasztalról szóló korábbi beszámolókat, viccesen megkérdezte, hogy mi el merünk-e még menni a Döntőbizottsághoz, mert folyamatosan szembeállítjuk a meghozott határozataikat a bírósági döntésekből kiolvasható ellentétes joggyakorlattal.

Dr. Kardkovács Kolos: Egy évben a KD hoz legalább nyolcszáz döntést, mi itt beszélünk vagy tizenötről.

Dr. Buda György: A Közbeszerzések Tanácsa első félévről szóló beszámolójában láttam, hogy a kis- és középvállalkozások több mint hét százalékos pozíciójavulást értek el a közbeszerzési érték alapján. Az első félévben egyébként a jogorvoslatok száma 307 volt, egy évvel ezelőtt 326. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítása kapcsán 462 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét, aki 32 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást.

Dr. Bűrös László: 462-ből 32? Ez meglepően kevésnek tűnik.

Dr. Buda György: Csak azon esetekből, amelyeket itt a kerekasztalnál megvitatunk, biztosan összejönne a 32.

Dr. Kardkovács Kolos: Teljesen nonszensz, hogy a statisztikákban az egy beszerzésre jutó átlagos beszerzési értéket is kiszámolják. Miért kell vajon összemosni egy egyszerű beszerzést mondjuk egy autópálya-építéssel? Arra is kitérnek, hogy mennyivel nőtt a közbeszerzések értéke, ami nem sokat mond, főleg, ha kivesszük belőle a legnagyobb tételnek számító autópálya-építéseket.

Dr. Buda György: Előhoznék néhány meglehetősen pikáns közbeszerzési eljárást, amelyek kiírása átment a szerkesztőbizottságon…

Dr. Deák Krisztina: A Döntőbizottság többször kinyilvánította: az, hogy a szerkesztőbizottság nem tett észrevételt a felhívásban foglaltakra, még nem jelenti azt, hogy a felhívás jogszerű!

Dr. Kardkovács Kolos: Ha igazgatási szolgáltatási díjat fizetek, és ezt megrendelem, neki pedig az a feladata – a kormányrendelet szerint –, hogy ellenőrizze, a kiírás megfelel-e a jogszabályoknak, akkor elvileg kérhetek tőle kártérítést. Az egyik ügyünkben az volt a helyzet, hogy kiterjesztette a felhívásra a jogorvoslatot, én pedig arra hivatkoztam, hogy ugyanennek a szervnek, a Közbeszerzési Tanácsnak a szerkesztőbizottsága – két ajtóval arrébb – átengedte.

Dr. Buda György: Visszatérve a pikáns kiírásokhoz: volt olyan is, ahol az alkalmasság minimumkövetelményei között szerepelt, hogy konzorcium alakítása kizáró ok, és ez is átment a szerkesztőbizottságon. Idéznék egy másik érdekességet a felhívásból: gyorsított meghívásos eljárás, majd a tárgyalásokhoz keretszámot határoz meg.

Dr. Bűrös László: A lektorált hirdetményekről csak annyit: több olyan felhívás jelent meg, ahol az egyik elbírálási szempont szerint az ajánlatkérő azt értékeli, hogy a fizetési határidő elmulasztása esetén az ajánlattevők mennyi időre nem kérnek késedelmi kamatot.

Dr. Deák Krisztina: Ez érdekes, mivel a Kbt. módosított 306. § (1) bekezdése éppen azt mondja ki, hogy semmis a szerződés, ha az ajánlatkérő kizárja, vagy korlátozza a felelősségét arra az estre, ha az előírt fizetési határidőre nem teljesít. Egyébként meg a Kbt. alapján, ha van teljesítési igazolásod, a legtöbb ajánlatkérő esetében kérheted az inkasszót az ajánlatkérő számlájára!

Dr. Kardkovács Kolos: Az egyik ügyfelünk egyszerűen teljes értetlenséggel találkozott a bankban, amikor bement, és azt mondta, hogy a Kbt.-re hivatkozva ő most inkasszálná a pénzt, mert neki van teljesítési igazolása.

Dr. Bűrös László: A megdöbbentő az, hogy az egyébként nyilvánvalóan Kbt.-be ütköző szerződéses feltétel még értékelési szempontként is megjelenik.

Dr. Deák Krisztina: Én addig nem tudok ezen igazán felháborodni, amíg úgy szól a támogatási szerződés, hogy ha a folyósító hatóság késik a támogatás kifizetésével, akkor az ajánlatkérőt (megrendelőt) semmilyen késedelmi kamat nem illeti meg, akkor sem, ha a vállalkozónak a számláját neki már régen ki kellett volna fizetnie, és már ő is jelentős késedelemben van!

Dr. Buda György: Mi most jelentettünk be késedelmi kamatigényt a Fejlesztési Igazgatósággal szemben.

Dr. Kardkovács Kolos: Én is tudok olyan esetről, ahol fizettek kamatot.

Dr. Deák Krisztina: A legtöbb támogatási szerződésben pedig egyértelműen kikötik, hogy a támogatás késedelmes folyósítása alapján nem számolható fel semmilyen kártérítési igény, sem kötbér, sem kamat.

Dr. Kardkovács Kolos: Meg kell támadni a szerződést.

Dr. Buda György: Az egyik kiírásban alkalmassági feltételként az is szerepelt: minimum kilenc fő az Ormánság térségben foglalkoztatott munkatárs, legalább féléves foglalkoztatással.

Dr. Bűrös László: Az azért elgondolkodtató, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében több határozatban rögzítésre került, hogy nem lehet a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség vizsgálata körében területi korlátozást alkalmazni. Vagyis például egy őrző-védő szolgáltatás tárgyában indult eljárásban, ahol szakmailag indokolt a harminc percen belüli helyszíni kiszállás előírása, a szerződés teljesítésére azt is alkalmasnak kell tekinteni, aki helyszíni kiszálló egységgel mondjuk az Északi-sarkon rendelkezik.

Dr. Kardkovács Kolos: Javítási-karbantartási eljárásnál a kiírásba bele szoktam írni, hogy ötven kilométeren belül legyen a javítóműhely, ellenkező esetben nincs értelme elvinni oda a gépjárművet, mert anyagilag nem éri meg.

Dr. Bűrös László: Erre mondja azt a Döntőbizottság – az Európai Bíróság ítéletére hivatkozva –, hogy ez az alkalmasság körében nem vizsgálható. Szerződéses feltételként szerepeltethető, azonban ez már nem a szerződés teljesítésére való alkalmasság kérdéskörébe tartozik. Más kérdés az, hogy ez egyben lehetetlenné teszi ezekben az esetekben a szerződés teljesítésére való alkalmasság tényleges vizsgálatát, mert aki – a példánál maradva – az Északi-sarkon rendelkezik helyszíni kiszálló egységgel, az nem teszi alkalmassá a szerződésben előírt feltétel teljesítésére.

Dr. Kardkovács Kolos: Bennem többször felmerült már a kérdés: ha van egy alkalmassági feltételem, és azt érvényességi feltételként akarom előírni, akkor ezt megtehetem?

Dr. Bűrös László: Az adott esetben nem. Az alkalmassági feltétel elkülönül a szerződéses feltételként előírt kötelezettség vállalásától, mint érvényességi feltételtől.

Dr. Kardkovács Kolos: Konkrétan a felelősségbiztosításnál futottunk ebbe bele. Egy irodabérletnél például fontos lehet, ha bármi baleset bekövetkezik, legyen ezekre a káreseményekre felelősségbiztosítása az ajánlattevőnek. Az sem érdekel, hogy neki van-e ilyenje, csak ajánlatkérőként azt mondom: ha nyer, akkor kössön felelősségbiztosítást! Ezek szerintem érvényességi feltételek, hiszen nem a felém nyújtott szolgáltatásért kell felelősséget vállalnia.

Dr. Bűrös László: Attól függ, hogy mi az eljárás tárgya. Ha az ajánlatkérőnek szolgáltat az ajánlattevő, akkor a szolgáltatási tevékenységére vonatkozó felelősségbiztosítás megléte az ajánlatkérő számára jelentőséggel bír.

Dr. Kardkovács Kolos: Azt sem értem, a pénzügyi alkalmasságnál miért váltja ki a banki információt a felelősségbiztosítás? Olyan felelősségbiztosítás nincs, ami azt mutatja, hogy te likvid vagy, pénzügyileg potens.

Dr. Deák Krisztina: Szerintem az egy másik felelősségbiztosítás! Arra gondolok, ha nem szerződésszerű a teljesítés, akkor legyen felelősségbiztosítása, amiből téged kárpótol, és így teljesítőképes, bár ilyet én még nem láttam! A szakmai felelősségbiztosítás pedig a harmadik személynek okozott kárra vonatkozna, de ez meg nem pénzügyi alkalmassági feltétel.

Dr. Bűrös László: Miért nem írod bele az ajánlati felhívásba, hogy milyen felelősségbiztosításról van szó?

Dr. Kardkovács Kolos: Ha azt a szót beleírom, hogy felelősségbiztosítás, visszadobja a lektor. Azok a hirdetmények viszont átmennek a lektoráláson, ahol forgalmi adatot vagy referenciát nézel, és egy számszaki adatot adsz meg. Mi van akkor, ha valaki azt mondja: 5 millió forint, én pedig azt mondom, három darab referencia. Ha szigorúan veszed, akkor mind a kettőt meg kéne adni, ami nonszensz. Évek óta vitatkozom azon is: nekem ne mondja senki, hogy a bankgarancia az ugyanaz, mint a kézfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, holott a bankgarancia az alapügylettől független.

Dr. Deák Krisztina: Hát, ha van mit végrehajtani a készfizető kezesen, akkor nincs baj! Volt olyan esetünk, amelyben a pénzintézet arra sem volt hajlandó, hogy az egyébként az adós meglévő épületére kérje a végrehajtást, hanem – miután az adós nem fizetett –, egyszerűen letiltatta a kézfizető kezes fizetéséből, mert az lényegesen egyszerűbb volt.

dr. Schmidt Gábor

---