M3 – királyi retró
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
December 20-tól 1,4 millió háztartásban fogható a közmédia új retrócsatornája, az M3.
Az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) archívumára épülő kábeltelevízió – a gyermekeknek programokat kínáló M2 után –, a közszolgálati média második tematikus csatornája, amelyen napközben a Magyar Televízió több mint 56 éves és a Duna Televízió több mint 21 éves működése alatt született, jól ismert, illetve alig látott alkotások egyaránt képernyőre kerülnek. Az archívum tartalmának tematikus bemutatása lehetőséget ad a korábbi generációk munkájának, ötleteinek, kreativitásának felelevenítésére. Az M3 intendánsa az MTVA archívumért és tartalomkereskedelemért felelős igazgatója Kálomista Zsuzsanna, aki az ismert producer, a Thália Színház menedzserigazgatója, Kálomista Gábor felesége. A csatorna több olyan műsort is bemutat, amely a digitalizálás hiánya miatt eddig nem volt látható.
A colorist a mostani műsorok és régi, már megfakult adások színét digitális technikával javítja.
Tehát mindennek az alapja, az első lépés, hogy digitalizálni kell a közmédia birtokában lévő több százezres archívum tartalmát. Ehhez előbb a koszt távolítják el a szakemberek kézzel és géppel a sok esetben még filmtekercsen lévő „műsorokról”. Majd olyan vegyszert csurgatnak a karcos részekre, amelyektől a képhibák a másolás idejére eltűnnek. Ha nagyon rossz minőségű a film, akkor előfordul, hogy akár kockánként is tisztítják. A digitális korrektor kiszűri a képzajt, a colorist pedig a fény- és színkorrekciókat végzi, visszaadja a már megfakult adások valóságos színeit, de a most készülő műsorok utómunkáiban is javítja a színeket. Egy film restaurálása 3-4 hétig is eltarthat. A hangi és képi restaurálás után digitális technikára mentik át, azaz archiválják a felvételeket. A régi adások, filmek restaurálását és digitalizálását 1999-ben kezdték, a felújítás veszélyeztetési sorrendben zajlik, a folyamat igen költséges.
Számos, az 1960-as évekből származó felvétel filmszalagokon van meg az MTVA Kunigunda útjai székházának filmtárában. A tárolás kényes kérdés, mivel a filmszalagokat nem lehet párás helyen és 18 foknál melegebb hőmérsékleten őrizni. Ma a 12 fokos, szinte zéró páratartalmú filmtárban 130 ezer dobozban 38 ezer filmalkotás pihen. De régebben volt, hogy lakóházak pincéjében is tároltak felvételeket, amelyek egy része tönkre is ment. Az egycolos videoszalagra már kétórányi anyag is fért, ilyenből még kb. 16 ezer szalag, amely digitalizálásra vár.
A VHS, Digit Beta és HD kazetta adathordozókat is évtizedekig használták. Ezen felvételeket a videótárban őrzik, a 230 kilogramm terhelhetőségű polcokon fél millió DVD és VHS kazetta sorakozik. Jól ismert műsorokba, filmekbe botlunk: Tenkes kapitánya, Táncdalfesztivál, Kovács Kati koncert, Halló fiúk, Halló lányok.
Az MTVA film- és videóarchívuma több százezer nemzeti kincset rejt.
Ha az összes tárhely tartalmát, tehát a dobozokat egymás mögé tennénk, több mint 17 kilométernyi sort kapnánk. A filmek, műsorok lejátszása pedig, több mint 10 évig tartana. Ezek mind közkincsek, értékük felbecsülhetetlen. A legrégebbi egy 1959-es adás Hruscsov budapesti látogatásáról.
Ma már digitális memóriakártyára vagy lemezre rögzítik a felvételeket, amelyről szerverekre mentik le az anyagot. Probléma akkor adódhat, ha tönkremegy a szerver vagy a winchester. Erre eddig még nem volt példa.