Suzuki Grand Vitara 1.9 DDiS 4×4 – Ősöreg, de nem maradi

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Suzuki mindig is erős volt terepjáró szinten, olyan terepjárókat gyárt, amelyeket szívesen használnak az offroad-osok. Ehhez képest az új Grand Vitara igazi divatterepjáró lett, megnyerő külsejével teljesen más képet fest magáról, mint amit az előző tett és idén egy kis csinosítás után már igen meggyőző is tud lenni. A frissítéssel pont annyit változtattak, amivel megmaradt az összetéveszthetetlen és egységes stílus, ami a Grand Vitarát jellemzi. Az új hűtőrács, lámpák és lökhárító csak markánsabbá tette az autót.

Az egész autó belül egy kicsit túl egyszerűnek tűnik, bár az látszik, hogy lényeges szempontok között előtérbe került a masszív anyagválasztás, és háttérbe a hatásvadászat. Ennek ellenére több helyen feltűnik némi ezüst betét, hogy valami legalább maradjon a feelingből, az összeszerelés szinte kifogástalan. Egy perc alatt otthon érezzük magunkat a Vitarában. A magas, SUV-os építés miatt nagyon kényelmes a beszállás, és a vezetési pozíció is kimondottan jó. Szinte elcsépeltnek hangzik, pedig itt különösen igaz, hogy minden ott van, ahol lennie kell.

Az autó felszereltsége is elég jó, gyakorlatilag minden benne van, amit én fontosnak érzek. Az autóban így is széria a 8 darab légzsák, az ABS, a vészfékrásegítő, a központi zár, az indításgátló, a kormányról is vezérelhető 7 hangszórós CD-s rádió, az automata légkondi, 18 collos alukerekek és sok minden egyéb dolog.

A 4,5 m-es kaszniban mindenkinek és mindennek jut hely, 5 átlagos ember kényelmesen, 4-en meg pazar módon elfér. Okos és stílusos megoldás, hogy a teljes értékű pótkerék a hátsó ajtóra van felszerelve, így nem vesz el helyet a csomagtartóból, ami alaphelyzetben 400 literes, az ülések összehajtogatásával ez a méret további 1 köbméterrel bővíthető. Európában kike rülhetetlen a dízel motoros kivitel, ezért ezt a Grand Vitarában 2006-ban vezették be, de mivel a japán gyárnak nincsen önálló gázolajos erőforrása, a Renault-tól vett át megbízható technikát.

Ez az F9Q jelű motor a francia gyártónál már milliós darabszámban bizonyított és terepjárókban is népszerű motor volt. Nem egy mai darab, de mind fogyasztása, mind környezetvédelmi adatai elfogadhatóak. Az, hogy indításnál és alapjáraton, főleg hidegben klasszikus dízelesen nyers járású, szerintem még megbocsájtható, sőt sokaknak ez jelenti a dízel érzést. Az erőátviteli rendszer 4 üzemmódú, ezért minden ép ésszel vállalható helyzetben mindig a vezető segítségére van. A motor-váltó jó párosítás, igaz az erőgépet 2000-ig kell pörgetni, de akkor a 300 Nm-es nyomaték megfelelő támogatást ad akár közepesen nehéz terepen is.

Ha megszoktuk, akkor használata minden téren egyszerű, jól manőverezhető, városba és vidékre, akár erdei útra egyaránt alkalmas autó. Normális körülmények között vegyes 7,0–7,8 literes fogyasztás kedvezőnek tekinthető, terepen sem tudtunk 9 liternél többet letolni a torkán.

A dízel Grand Vitara egy profi szerszám kicsit szögletes, kicsit nyers, de sokkal több rejlik benne, mint a mai CrossOverek-ben vagy SUV-okban, és ezáltal jó választás is lehet.

---