Nyelvi nehézségek a jogi eljárásban

„Magyar, de egyben európai jogászok is vagyunk. Egységes joggyakorlatot szeretnénk, azt, hogy mindenki használhassa az anyanyelvét a hivatalos eljárásokban, legyen szó földhivatali eljárásról vagy büntetőügyről. Az olyan civil szerveződéseknek, mint a Magyar–német jogász egyesületnek vagy az Ügyvédi kamarának éppen az a feladata, hogy ezen munkálkodjon” – mondta köszöntőjében dr. Bednár András azon a budai Várban szervezett munkaebéden, ahol a résztvevők a második Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozón elhangzottakat vitatták meg és gondolták tovább.

Több olyan jogeset is előfordul, amikor a magyar hatósági eljárások során a német nyelv használatával kapcsolatban problémák vetődtek fel. A konzuli munkában – mint az a munkaebéden a német, osztrák és a svájci konzultól, illetve a többi résztvevőtől elhangzott – naponta érkeznek olyan bejelentések, amelyekben osztrák, német vagy svájci állampolgárok, vállalkozók, üzletemberek kifogásolják a magyarországi eljárásokban az anyanyelv – esetükben a német nyelv – használatához fűződő jog csorbulását.

A német vagy bármely más idegen nyelv jogi eljárásokban történő használata során előfordulhatnak félreértések és problémák. Így többek között az egyik legnagyobb gond az, hogy az egyes jogi kifejezések mögötti jogi tartalom más és más lehet, akár a német, akár a svájci, akár az osztrák jogi szaknyelvben. Ezért a mögöttes jogi tartalom tökéletes és pontos fordításához kimagasló német jogi szaktudásra is szükség van.

A résztvevők szerint az eltérő jogrendszerek miatt jelentős problémát okoz jelenleg is az Európai Uniós jogharmonizáció érvényre juttatása. Ez azt jelenti, hogy a különböző uniós tagországok egyes jogintézményei közötti összehasonlítás és azoknak az egységes értelmezéssel történő használata ma még nehézkes, egyes jogintézmények esetében pedig szinte lehetetlen, így továbbra is a jogharmonizáció az egyik legfontosabb feladat.

Szakértők szerint a magyar jogászok, illetve az igazságügyi és jogi szaktolmácsok képzése során nemcsak a német nyelv szakszerű fordítására, hanem az egyes jogi kifejezések közötti különbségek értékelésére és a helytálló interpretációra is figyelemmel kell lenni. Szükség volna arra, hogy a jól képzett jogászokat, akik magas szinten beszélik a német jogi nyelvet, szakértőként alkalmazzák a magyar eljárásokban, így nem sérülne az anyanyelv használatához, valamint a szakszerű jogi szaktolmácsoláshoz való jog.

Az ügyvédek tapasztalatai szerint jelenleg nem vagy csak nagyon nehezen lelhetők fel azok a szakemberek, akik a magyarországi közigazgatási és a bírósági eljárásokban megfelelő szakmai szinten tudnák ellátni az igazságügyi és jogi szaktolmács feladatokat, és többek szerint eddig még nem sikerült megfelelő jogi megoldást kidolgozni az igazságügyi és jogi szaktolmácsok kiválasztására. Ezért is fordul elő olykor, hogy gyakorló ügyvédeknek kell kisegíteni és korrigálni az eljárásban kirendelt szaktolmácsokat. Felmerült az a gondolat is, hogy érdemes volna fontosabb magyar jogszabályokat, így a Polgári perrendtartást is mielőbb németre fordítani, mivel egyre több hazai és külföldi jogász számára is fontos volna.

A német Nagykövetség Konzulja, Gerd Zeiler úr által adott munkaebéden a téma szakmai vitájának folytatásáról döntöttek a résztvevők; 2009 első negyedévében egy széleskörű szakmai vitára szeretnék bocsájtani elképzeléseiket egy az igazságügyi és jogi szaktolmács kiválasztásról, képzésről, vizsgáztatásról és felügyeletről kidolgozandó és az Európai Uniós jogharmonizációnak is megfelelő magyar jogszabály mielőbbi elkészítéséről.

dr. Schmidt Gábor