Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogi, etikai, egészségügyi és gyakorlati kérdéseket egyaránt felvet a beoltottak számára kiadott vakcinaigazolvány használata.
2021. április derekán nagyobb még a bizonytalanság, mint a bizonyosság, vajon a Magyarországon már több mint hárommillió ember számára postázott védettségi igazolvány milyen előnyökkel jár birtokosa számára, mire nyújt „védettséget”, mire és hogyan használható fel. Bár e vakcinaigazolványnak is nevezett plasztikkártyán magyar és angol nyelven is olvasható, hogy az igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok a koronavirus.gov.hu internetes oldalon ellenőrizhetők, e sorok írásakor még hiába kattintunk e felületre, ott erről nem olvashatunk információkat. Ezért csak észszerű és logikus találgatások, elképzelések fogalmazódnak meg bennünk, hogyan segíthet végre megszabadulni bezártságunkból védettségünk, és az ezt igazoló kártya. Miként szabadíthat meg egyéves kényszerű életmódunktól oltásunk, vagy ha már átestünk a betegségen, akkor az antitestünk, mely a szervezetünkben természetes módon képződött. Mikor és milyen feltételekkel járhatunk majd biztonságosan, veszélyérzet nélkül ismét kulturális eseményekre, üdülhetünk szállodában, panzióban, mehetünk fürdőbe, étterembe, kávézóba, könyvtárba.
Így néz ki egy védettségi igazolvány (Fotó MTI – Róka László)
Várhatóan 4 millió beoltott fölött jönnek az új szabályok
Politikusoktól konkrétumokat azonban még áprilisban is alig hallhattunk, azokat is csak feltételes módban. A miniszterelnökséget vezető miniszter április 8-án jelentette ki: remélhetően május végével, június elejével áll vissza a járvány előtti életmód, de a maszkviselést legalább az év végéig fenn kell majd tartani. Viszont külön megemlítette: sportrendezvényeket Magyarországon csak védettségi igazolvánnyal lehet látogatni, és így lesz ez a magyar szurkolók számára a júniusi labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseinek esetében is. (Magyarország három összecsapást rendez a budapesti Puskás Arénában, s a rendező tizenkét város közül az egyetlen jelentkező volt Budapest, amely a szervező Európai Labdarúgó-szövetségnek, az UEFA-nak azt jelezte: telt ház, vagyis 67 ezer néző előtt szeretné megtartani a találkozókat.) A magyar miniszterelnök egy nappal későbbi rádióinterjújában jegyezte meg: május elejére már négymillió, koronavírus ellen beoltott emberrel számol, s azzal, hogy védettségi igazolvánnyal ekkor talán már lehet moziba, koncertre, szállodába menni.
Április 14-én az operatív törzs tájékoztatóján azt hallhattuk, hogy a védettségi igazolvány megléte nem ad felmentést a karanténkötelezettség alól, vagyis, ha valaki külföldről érkezik haza, továbbra is csak akkor kap mentesítést, ha két negatív eredményű PCR-teszttel igazolja, hogy nem fertőzött. Egy nappal később a kancelláriaminiszter a kormányinfón ezt megerősítette, majd kifejtette: ugyan a védettségi igazolvány már érvényes, de addig nincs jelentősége, amíg ehhez nem társulnak szabályok. A kormány 3,5 millió beoltott elérése esetén fog tárgyalni az igazolványról szóló új szabályokról, s úgy látja, majd négymillió beoltott esetén lehetnek olyan lazítások, amelyek csak az igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkoznak.
Mikortól van igazolványunk és mikortól vagyunk valóban védettek?
Bár a kormányzat 2021 februárjában rendelte el a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló igazolvány bevezetését, csak egy hónappal később derült ki, hogy már azoknak is kiállítják és kézbesítik, akik az első védőoltást megkapják. A rendelet értelmében azoknak is jár védettségi igazolvány, akik igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, illetve vélhetően átestek rajta, és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálattal azt igazolni is tudják.
Legyünk óvatosak az első oltást követően is! (Fotó MTI – Kovács Tamás)
A tapasztalatok szerint az oltott emberekhez e plasztikkártya postán általában az első oltást követő egy-két héten belül megérkezik. A szakemberek szerint azonban ez fontos egészségügyi kérdést vet fel. Az első oltás ugyan érdemi, de csak részleges védettséget jelent, mert a védettség csak fokozatosan növekszik a beoltást követően. A Pfizer/BioNTech (Comirnaty) első oltása például a beadást követő két hét elteltével emelkedik körülbelül 80 százalékos védelmi szintre, és a maximális védettséget is csak a második dózis beadását követő két hét múlva éri el. Vagyis a legmagasabb szintű védettség kifejlődéséhez az első megkapott oltástól hét hét szükséges, mivel Magyarországon öt hétre tolták ki az első és a második vakcina beadása közötti időt. Az orosz Szputnyik V két hét után éri el hatásossága 87 százalékát, a Sinopharm a második adag után, vagyis három hét elteltével rendelkezik csaknem 80 százalékos hatásfokkal. Az AstraZeneca az első oltást követően 22 nappal jut el 76 százalékos hatásosságáig. Összességében tehát elmondható: az első oltást követően csak két-három héttel indul meg a szervezetben az ellenanyag-termelődés, az immunválaszt pedig csak a második vakcina erősíti meg. Mindezekből a számadatokból nem nehéz kiolvasni, hogy amikor kivesszük postaládánkból a frissen gyártott igazolványunkat, az még nem jelenti azt, hogy védettségünk tökéletes. A jogszabályok azonban felülírják a tudományt, és jogilag lehetővé teszik, hogy az egészségügyi ajánlások ellenére azonnal szabadon mehessünk majd zárt térbe találkozókra, rendezvényekre vagy sporteseményekre.
Ki ellenőrizheti az igazolványunkat?
Az is kérdésként merülhet fel, vajon kinek lesz joga ellenőrizni a védettségi igazolvány meglétét – és kinek nem? Ha például besétálunk egy étterembe, akkor a tulajdonos vagy a pincér ellenőrizheti, hogy van-e plasztikkártyánk, az érvényes-e, egyáltalán a miénk-e? Ő dönthet arról, beléphetünk-e a helyiségbe? A szálloda recepciósa kéri majd el vakcinaigazolványunkat, ha valahol meg akarunk szállni? A fodrász, a műkörmös, a konditeremvezető határozhat arról, hogy beléphetünk-e a szolgáltatást nyújtó helyiségbe? A kiállítóterem, a mozi jegyszedője kéri majd el a belépő mellett a védettségi igazolványt? A stadion vagy épp a bár biztonsági őre ellenőrzi-e majd, hogy szabad-e részt vennünk a rendezvényen? Vagy csak hatósági személynek leszünk kötelesek felmutatni a kártyánkat? De mégsem állhat ott rendőr minden múzeum, fodrászat, vendéglő, mozi, stadion ajtajánál, kapujánál.
Családi programok is veszélyben foroghatnak? (Fotó MTI – Kovács Tamás)
Jogvédők és egészségvédők
Ma még teljes a bizonytalanság, hogy a hivatalosan védettségi igazolványnak, a közbeszédben vakcinaigazolványnak nevezett plasztikkártya milyen lehetőségekkel, jogosultságokkal jár. Jogvédők azt a kérdést is felvetik, nem jár-e diszkriminációval, ha az egyik állampolgárt kizárnak egy szolgáltatásból, egy másiknak pedig lehetőséget nyújtanak annak igénybe ételére. Különösen akkor, ha valaki az oltáshoz, és így az igazolványhoz egészségügyi, életkorbeli vagy egyéb kizáró okok miatt nem jutott hozzá. (Egyes betegségekben szenvedők számára nem adható be a koronavírus elleni oltás, de nem javasolt a kismamáknak terhességük első néhány hónapjában, vagy azoknak a nőknek, akik hamarosan babát szeretnének, 16 év alatti fiatalok sem kaptak eddig oldást.) Így előfordulhat, hogy egy család tervezett közös programja során egyik vagy másik tagját nem engedik be egy étterembe vagy moziba, színházba, múzeumba. Ugyanakkor felmerülhet, hogy nem írja-e felül egy nagyobb közösségi érdek – a társadalom egészségének megvédése – az egyes polgárok jogait?
Érdekesség, hogy az emberek megosztottak abban a kérdésben, vajon járjon-e előnyökkel a védettségi igazolvány. Ez a legfőbb tanulsága a TÁRKI reprezentatív közvélemény-kutatásának, melyet az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából nemrégiben készítettek. A válaszadók 41 százaléka például nem értett egyet azzal, hogy csak védettségi igazolással lehessen belföldi szállodákba menni. Ezt a megkérdezettek ugyanilyen arányban helyeselték, csaknem 18 százalékuk volt bizonytalan. Az éttermek esetében a megosztottság hasonló volt. Az éjszakai kijárási korlátozások alóli mentesülést viszont a többség (51,4 százalék) elutasította. Ugyanakkor a külföldről érkező utazóktól a válaszolók 55,3 százaléka megkövetelné a védettségi igazolást.
Jön az Európai Unió digitális oltási igazolása is (Fotó: MTI – Kiss Dániel)
Az Európai Unió politikusai már hónapok óta tervezik az unió területén a digitális oltási igazolvány bevezetését, mely a biztonságos és szabad mozgást lenne hivatott elősegíteni. Ez igazolná, hogy az illető személyt beoltották a koronavírus ellen, vagy felgyógyult a Covid–19 okozta betegségből, vagy negatív teszteredménnyel rendelkezik. Az úgynevezett digitális zöld igazolást az első tervek szerint június elejétől lehet használni, de várhatóan ekkor még csak a kéthetes tesztüzem indul el. Az uniós politikusok jó része azt az álláspontot képviseli, hogy ez az igazolás ne legyen kötelező az európai állampolgárok számára, és ne okozzon hátrányos megkülönböztetést azok számára, akik nem rendelkeznek ilyennel.
Visszatérés a régi életmódhoz
Az is tény, hogy a magyarországi védettségi igazolvány célja: úgy juttasson embereket előnyhöz, pontosabban visszatérésüket korábbi életformájukhoz, életmódjukhoz, hogy a társadalomban résztvevők számára ezzel igazolja, nem fertőzőképesek, nem veszélyesek mások számára, mivel ők már átestek a betegségen, illetve beolttatták magukat. Az is igaz, hogy ezek az előnyök kimondva, kimondatlanul ösztönzőleg hathatnak azokra, akik bizonytalanok, hogy beoltsák-e magukat, netán még oltásellenesek.
Egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés, abban azonban bízhatunk, hogy védettségi igazolványra remélhetően csak ideiglenesen lesz szükség, s a járvány megszűnésével, a vírus felszámolásával, egy idő után már nemcsak hatályát, de érvényét és jelentőségét is veszti.
