Zene füleinknek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bakelitlemez és a kazetta után hamarosan akár a CD is szép emlékké válhat. A 120 mm átmérőjű, és 1,2 mm vastag Compact Disc idén ünnepli harmincadik születésnapját, ám eladási számait vizsgálva a szakértők úgy vélik: mostanra a magyar lemezpiac lényegében összeomlott. Az elmúlt tizenöt évben tizedére esett vissza az eladott CD-k száma. S míg 1992-ben százezer volt az aranylemez határa, 2009-től már az ötezer példányban elfogyó lemezek is bearanyozódnak. Ráadásul manapság csupán ezer-háromezer darabot veszünk meg átlagosan egy-egy lemezből. A CD nem fog teljesen eltűnni, csak hasonló rétegigényt elégít majd ki, mint napjainkban a bakelitlemezek – mondják az optimistábbak. Jó hír, hogy nem hallgatunk kevesebb zenét, sőt az internettel sokszínűbb lett a zenei kínálat. A felmérések szerint a fiatalok leginkább ingyen letöltik az internetről kedvenc számaikat, s jóval kisebb arányban vásárolnak hangfelvételeket, mint az idősebbek. A zenei ízlést régen egy báty, egy barát, az osztálytársak és a zenecsatornák befolyásolták, a ’90-es évektől a báty szerepét az internet tölti be, a zenecsatornáét pedig a DJ-k vették át.

„A zeneiparban az ezredforduló óta érződik a kézbe vehető, fizikai hanghordozók eladásának válsága. Az internetes terjesztéssel folyamatosan változnak a fogyasztói szokások: az emberek sokkal gyorsabban, egyszerűbben, kényelmesebben akarják megtalálni a kedvenc zenéket, sokszor nem a hivatalos csatornákon keresztül, hiszen a technikai lehetőségekkel e csatornák nem minden esetben esnek egybe” – magyarázza Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Jogvédő Iroda munkatársa.

A változás nem hirtelen, hanem másfél-két évtizedes távlaton történt meg, ennek ellenére a zeneipar láthatóan nehezen alkalmazkodik az új környezethez: a legális internetes zenei szolgáltatások még csak most indulnak el tömegesen. „A zene rajongóinak és az Artisjus egyesület tagjainak – a dalszerzőknek – ebben a változásban azonos a célja: minél többféle zene minél egyszerűbben jusson el a rajongókhoz. A hazai zenefogyasztókat elsősorban nem az mozgatja, hogy legálisan vagy illegálisan férnek-e hozzá a dalokhoz – ők egyszerűen csak zenét szeretnének hallgatni. A zeneterjesztés problémáit ezért nem a jog fogja megoldani. Bár nehéz jósolni ezen a területen, de azt gondoljuk, hogy 3-5 éven belül az előfizetéses online zeneboltok, illetve a felhő-alapú streaming-megoldások (a kívánt zenét csak ideiglenesen töltjük fel a világháló felhőjéből) válnak fő zeneforrássá, hiszen ezek használata jóval egyszerűbb és megbízhatóbb, mint a fájlcserélőké, illetve nem csak számítógéppel, de telefonnal vagy táblagéppel is jól használhatók” – magyarázza a szakértő.

Üzleti modelltől függ, hogy ezt ingyenesen tehetjük, mert a reklámokra épít a rendszer, ahogyan például a YouTube vagy pedig egyhavi előfizetés által. Sikerükben a megfelelő árazásnak kulcsszerepe lesz, és az Artisjus ebben a kérdésben már most rugalmas partner, ahogy a Dalok.hu-val, az iTunes-szal, a YouTube-bal vagy most éppen a Muzziával kötött megállapodásaik is ezt bizonyítják.

A CD-kiadás a zenészek fontos bevételi forrása volt, ám ennek visszaszorulása önmagában nem feltétlenül okoz válságot. Más típusú bevételek, például a tv-s elhangzások, az előadási jogdíjak már most is nagyobb szerepet töltenek be a szerzők számára, mint a lemezeladások. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hagyományos CD-kiadás a csúcspontján az összes felhasználási forma közül a legalkalmasabb volt arra, hogy a széles fogyasztói igényeket a piac nyelvére lefordítsa. Ezért is fontosak a most induló legális szolgáltatások, amelyek ebből a szempontból átvehetik a lemezkiadás szerepét.

Az egyik ilyen cég, a Muzzia Hungary Kft., amely korlátlan és igény szerint alakítható zeneelérési (streaming) szolgáltatást, legális hozzáférést nyújt a hazai és a világ legnagyobb kiadóinak zenei repertoárjához. Március végén egy performansz keretében szimbolikusan eltemették a harmincéves adathordozót, a CD-t a fővárosi Erzsébet téren. Az eseményen több ismert zenész és énekes is részt vett, akik azt hangoztatták: mindenkinek az az érdeke, hogy minél több zenét hallgassunk, amelyekhez legális úton jutunk. Az új szolgáltatás kialakítása külföldi és magyar technológiai partnerekkel együttműködve történt. Elsőként Magyarországon vetik meg a lábukat, majd hamarosan a kelet-közép-európai régió több országában is tervezik az indulást. A streaming teljesen más elven működő technológia, mint a letöltés. Az észak- és nyugat-európai országokban már évek óta jól működő és népszerű zenehallgatási mód. A „felhőzene” nagyszerűsége abban rejlik, hogy a milliónyi tartalom nagyon könnyen kezelhető, felfedezhető és igény szerint alakítható. Továbbá eszközfüggetlen, hiszen bármilyen számítógépen, illetve iPhone és Android okostelefonokon, táblagépeken is elérhető. A mobilra könnyen letölthető alkalmazással azonnal, egyszerűen használható. A felhasználó által összeválogatott zenék internet kapcsolat nélkül is hallgathatók, és folyamatosan szinkronizálódnak, így azok egységesen minden eszközön elérhetőek. A kiváló hangminőséget a Dolby Pulse technológia biztosítja. A Muzzia katalógusa magába foglalja a négy nagy (Warner, Sony, Universal, EMI), valamint a hazai és nemzetközi független kiadók tartalmait. Jelenleg több mint 13 millió dal hallgatható, de a kínálat napról napra bővül. A zenékre album, előadó és dalcím alapján is lehet keresni, valamint különböző hangulatban, illetve stílusban készített válogatások is készíthetőek. A kedvenc albumokból, illetve dalokból összeállítható saját playlistek akár offline módban is meghallgathatók az okostelefonon. Egy regisztrációt követően több eszközre is telepíthető az alkalmazás, de egy időben csak egy készüléken hallgatható a zene. Az egy-, három-, hat- vagy tizenkét havi Muzzia előfizetés automatikus bankkártyás fizetéssel, átutalással is történhet, de hamarosan a mobilfizetéssel is működni fog.

Krausz Viktória

---

 

CD-történet

1979-ben a Philips és a Sony egy rendkívüli képességekkel rendelkező kutatócsoportot hozott létre, az új digitális audiolemez megalkotására. A mérnökcsoport vezetői Kees Immink és Toshitada Doi voltak. Több mint egyéves kutatás után a mérnökcsoport nyilvánosságra hozta az ún. „Vörös Könyv”-et, amely a Compact Disc alapjait és struktúráját tartalmazta. A technológiai eljárást már az 1970-es évek elején kidolgozták. A Philips szabadalmaztatta az általános gyártási eljárást, amely a videó LaserDisc technológiáján alapult, valamint az Eight-to-Fourteen Modulation (EFM) technológiát, amely egyszerre nyújt hosszú lejátszási időt és magas ellenálló képességet az ujjlenyomatokkal és karcolásokkal szemben. Az első kereskedelmi forgalomba került CD 1982. augusztus 17-én készült el. A Philips hivatalos adatai szerint a németországi Hannoverben található első gyártósorról az Abba The Visitors című albumának példányai gördültek le elsőként. A CD tömeggyártási technológiája egy hidraulikus nyomásnak nevezett eljárás alapján történik, amely során kis műanyag granulátumokat magas hőmérséklet és jelentős nyomás hatására felhevítenek, majd ezt a forró olvadékot megfelelő formákba öntik, hagyják hűlni és megszilárdulni. Amikor elérte a megfelelő hőmérsékletet, a műanyagkorongokat robotkarok segítségével emelik ki az öntőformából, és vágják bele a 15 mm-es lyukat a közepébe. Ez az eljárás eredményezi az üres CD lemezt. Miután a fémréteg is felkerült a lemez felületére, a CD készen áll a felhasználásra.

A CD írás során nagy erejű lézerrel kezelik a felületet. Először egy negatív lemezt készítenek, amely a sokszorosítás alapjául szolgál. 1985 júniusában a CD-ROM-ot (csak olvasható memória) és 1990-ben az újraírható CD-t (CD-RW) mutatta be a Sony és a Philips. Az írható CD-ken az információt a polikarbonát hordozó alatt elhelyezkedő nagyon vékony, filmszerű szerves festékrétegbe égetik be. A CD-k az idő során nem csupán tárolóképességükben, hanem szerkezetileg is sokat fejlődtek. Amikor megjelentek az újraírható CD-k, az olvasófejeken is változtatni kellett. Ezeknél ugyanis olyan lemezanyagot kell használni, amely törölhető, azaz képes visszanyerni eredeti állapotát. Az újraírható CD-k felülete tükröződő és egy különleges festékkel van bevonva. Az írónak három, különböző erősségű lézersugárral kell rendelkeznie. A leggyengébb az olvasó lézer, amely nem változtatja meg a CD-t. A legerősebb az író lézer, ez annyira felmelegíti a festékréteget, hogy az opálossá válik, így később a lézersugár nem tud visszaverődni a CD felületéről. A törlő lézer erőssége a másik kettőé között van, és csak annyira melegíti fel a CD-t, hogy amikor a felső réteg lehűl, átlátszó legyen. A CD-t eredetileg a hanglemezek utódaként emlegették, kezdetben valóban csak zeneszámok tárolására alkalmazták, de inkább adathordozóként vált sikeressé.

---