Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét


Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a jogalkotási törvény módosítása mellett több különböző témájú, esetenként igencsak terjedelmes törvénymódosító csomagról olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Ingatlan-nyilvántartási tárgyú módosítások
  2. Jogi és gazdasági versenyképességet erősítő törvénymódosítások
  3. A jogszabályok céljának meghatározása és az indokolási kötelezettség
  4. Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások
  5. Online csalások elleni törvénymódosítások
  6. A digitális állam megvalósítása

 

Ingatlan-nyilvántartási tárgyú módosítások

Az Országgyűlés a 2024. április 30-ai ülésnapján fogadta el azt az ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról címet viselő törvénycsomagot, amely az építési törvény mellett – mindössze egy szakasz erejéig – érinti a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvényt, illetve a földmérési törvényt és más egyéb törvényeket is. Ugyanakkor nagyobb terjedelemben módosítja a 2024. október 1-jétől hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt. Az ügyvédi törvény most elfogadott változásai ugyancsak 2024. október 1-jétől lépnek hatályba, tekintve, hogy összefüggésben állnak az előzőekben említett új ingatlan-nyilvántartási szabályozással. Kiemelendő e körben, hogy az Üttv. 208/C. § szövegének a változása következtében az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem legkorábban 2024. szeptember 1-jétől terjeszthető elő (2024. július 1-je helyett), azzal, hogy az eljárási jogosultságot legkorábban 2024. október 1-jei hatállyal veszik nyilvántartásba. 

  • Joganyag: 2024. évi XXVII. törvény egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/53. (V. 10.)
  • Hatályos: 2024. 05. 13., 2024. 05. 18., 2024. 10. 01., 2025. 01. 01.
  • Megjegyzés: 10 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

Jogi és gazdasági versenyképességet erősítő törvénymódosítások

A Kormány elkötelezett abban, hogy […] csökkentse azokat az adminisztrációs terheket, amelyek az állampolgárokat és a vállalkozásokat szükségtelenül terhelik. […] Ennek megfelelően a 2024.  évi első vizsgálat tárgya a társadalombiztosítási, valamint a gondoskodáspolitikával összefüggő szabályozások felülvizsgálata és áttekintése.” – olvasható az alábbiakban hivatkozott törvényhez fűzött végső előterjesztői indokolás általános részében.

A törvénycsomag a fentiek szellemében egyebek mellett az illetéktörvény és az adózás rendjéről szóló törvény szabályait (a lakóház építésére alkalmas telektulajdon illetékfelfüggesztésével kapcsolatos ügyintézés körében), a szomszédjogokról szóló törvényt (lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítása körében) és a fogyasztóvédelmi törvényt is módosítja.

  • Joganyag: 2024. évi XV. törvény a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/52. (V. 9.)
  • Hatályos: 2024. 05. 10., 2024. 05. 12., 2024. 06. 01., 2024. 07. 01., 2024. 10. 01., 2025. 01. 01., 2025. 07. 01.
  • Megjegyzés: 20 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

A jogszabályok céljának meghatározása és az indokolási kötelezettség

A jogalkotási törvény 2024. július 1-jétől hatályos módosítása értelmében a jövőben minden jogszabálytervezet kötelező tartalmi eleme lesz a preambulum, amelyben meg kell határozni a szabályozás célját, illetve szükség esetén meghatározhatók a preambulumban azok az elvi, elméleti tételek is, amelyeket a normatív tartalom hiánya miatt a jogszabály egyéb szerkezeti egységeiben nem lehet rendezni. „A preambulum a jövőben sem válik normává, ugyanakkor a szabályozás célja, illetve az emellett megjelenő más elvi tétel, stb. a jogszabály részeként kötőerővel a jogértelmezést tekintve mindenképpen rendelkezni fog, és figyelembe vétele nem lesz megkerülhető, ahogyan az indokolás esetében ez számos esetben megtörténhetett.” – olvasható a végső előterjesztői indokolásban.

Újdonság továbbá, hogy a preambulumot a normatív tartalom módosítása esetén ugyancsak módosítani kell az összhang megteremtése érdekében. Ezen felül a jogalkotó pontosította az előterjesztői indokolás tartalmával kapcsolatos rendelkezéseket, és a Honvéd Vezérkar főnöke részére normatív utasítás kiadási jogkört teremtett.

  

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások

A közjegyzői törvény, a végrehajtási törvény, a szabadalmi törvény, a versenytörvény, az elektronikus hírközlési törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a közös jogkezelési törvény, a polgári perrendtartás és az ügyvédi törvény módosítását is tartalmazza – több egyéb törvény mellett – az alábbiakban hivatkozott igazságügyi tárgyú törvénycsomag.

„A [Vht. módosítását] a szakmai és jogalkalmazói jelzések teszik indokolttá. A módosítás eredményeképpen várhatóan csökkenek az adminisztrációs terhek, illetve pontosításra, valamint kiegészítésre kerül több, a végrehajtási eljárást és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának […] feladatkörét érintő rendelkezés is. Módosításra és pontosításra kerülnek továbbá a bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek jogállását, jogviszonyait, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar […] hivatali szervének feladatkörét érintő szabályok is.” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvényhez Általános indokolás.)

A Tpvt. módosításának céljaként az uniós joggal való összhang biztosítását, és az elévülési szabályokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés beiktatását jelöli meg az előterjesztői indokolás.

A közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása körében egy új nemperes eljárást hoztak létre: „[…] a közjegyző – a kormányhivatalokkal azonosan – jogosult lesz az előtte személyesen megjelent, elektronikus aláírási megoldást nem használó fél helyett az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerén belül tehető jognyilatkozatok hitelesítésére.” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvényhez Általános indokolás.)

A Pp. kapcsán a törvénymódosítás „[…] kiterjeszti a folyamatos kép és hangfelvétel készítésével megvalósuló jegyzőkönyvezés lehetőségét a polgári eljárás valamennyi szakára és szakaszára. […] másfelől kiegészíti a Pp. Tizedik részét egy új alcímmel, amely lehetővé teszi polgári perekben is az elektronikus hírközlő hálózat útján történő egyszerűsített jelenlétet.” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvényhez, Általános indokolás.)

  • Joganyag: 2024. évi XVII. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/52. (V. 9.)
  • Hatályos: 2024. 05. 10., 2024. 05. 17., 2024. 06. 09., 2024. 07. 01., 2024. 07. 09., 2024. 10. 01., 2024. 11. 01., 2025. 01. 01., 2025. 03. 01.
  • Megjegyzés: 29 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

Online csalások elleni törvénymódosítások

A Btk., a Be., a Bv. tv., a Cstv., a Hpt. és a Pmt. módosítását is tartalmazza egyebek mellett az az alábbiakban hivatkozott módosítócsomag, amely „[…] átfogó, több jogágat érintő megoldás” kidolgozását tűzte ki célul az online csalások megelőzése érdekében.

„[E]mellett szükséges a lehető legkorábbi időpontban megtenni azokat a lépéseket, amelyek a probléma egyes, önállóan is kezelhető részeit orvosolják és rövidtávon is alkalmazhatók. [A]z online csalásokkal kapcsolatos hatékony fellépéshez elengedhetetlen a bűncselekménnyel megszerzett vagyoni előny azonosítása, biztosítása és a sértettekhez történő mielőbbi visszajuttatása. A módosítás másik iránya ezen a területen kíván jelentős előrelépést elérni, kiterjesztve a pénzmosás elleni fellépést biztosító hatékony intézményrendszer alkalmazhatóságát az online csalások területére is. A módosítás eredményeképpen a pénzügyi szolgáltatók számára lehetőség nyílik arra, hogy a bűncselekménnyel érintett pénzügyi tranzakciót követően, a pénzügyi szektoron belüli megfelelő együttműködéssel, információcserével felkutassák és blokkolják az elvont bankszámlapénzt, még azt megelőzően, hogy az elkövetők azt a pénzügyi szektoron kívülre juttathatnák.” (Végső előterjesztői indokolás az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvényhez, Általános indokolás.)

  • Joganyag: 2024. évi XVIII. törvény az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/52. (V. 9.)
  • Hatályos: 2024. 08. 01., 2025. 01. 17.
  • Megjegyzés: 11 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

A digitális állam megvalósítása

„Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényt, amely új korszakot nyit az állami szolgáltatások digitalizációja terén, kiszolgálva a magyar emberek, valamint a gazdasági élet szereplőinek XXI. századi ügyintézési igényeit. […] A digitális állampolgárságot bevezető új kódex megalkotása és ütemezett hatályba léptetése, illetve a korábbi elektronikus ügyintézési törvény hatályon kívül helyezése mellett a várt eredmények eléréséhez elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés valamennyi olyan törvényt is az új szabályokhoz igazítson, amelyeknél az állam által elősegített digitalizáció kiemelt jelentőséggel bír.” (Végső előterjesztői indokolás a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvényhez, Általános indokolás.)

A fenti célok megvalósítása érdekében fogadta el a Parlament az alábbiak szerinti, mindösszesen 119 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomagot, amelynek a végső előterjesztői indokolásából emelünk ki néhány érdekességet a következőkben.

A polgárok a telefonjuk segítségével, vizuális kód felmutatásával a személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolhatják a rendőrségi igazoltatásuk során; bevezetik a hatósági erkölcsi bizonyítvány digitális biztonsági okmányként való kiállítását; az állami tulajdonú gazdasági társaságok munkavállalói tekintetében is megteremtik a személyügyi dokumentumok elektronikus kézbesítését.

„A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemre induló eljárás 2025. július 1-jétől főszabály szerint, teljes egészében a digitális térben zajló ügyintézésként valósul meg. A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány a kérelmező értesítési tárhelyére minden esetben kézbesítésre kerül. A kérelmező a digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt bármely és akár több címzett (pl. munkáltató) elektronikus levelezési címére továbbíthatja.”

A digitális állampolgárságot kétféle úton lehet majd megszerezni a jövőben, egyrészt személyes megjelenéssel, illetve digitális formában. „Az elsőt illetően a módosítás megteremi a digitális állampolgárság előregisztráció feltételeit. A kormányablakokban lehetőség nyílik a polgárok számára személyazonosságuk igazolása mellett a digitális állampolgárság előregisztrációra. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonjának kamerájával az előregisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.” (Végső előterjesztői indokolás a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvényhez, 214-248. §.)

  •  Joganyag: 2024. évi XII. törvény a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/51. (V. 7.)
  • Hatályos: 2024. 05. 17., 2024. 05. 18., 2024. 06. 05., 2024. 07. 01., 2024. 09. 01., 2024. 10. 01., 2024. 10. 31., 2025. 01. 01., 2025. 01. 15., 2025. 06. 01., 2025. 07. 01., 2026. 01. 01.
  • Megjegyzés: 118 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

Kapcsolódó cikkek