A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.

Az adóhatóság a 2016. október- december közötti időszakra áfa adónemben állapított meg adókülönbözetet a felperes terhére. A több szempontból indokolt kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. A felperes azért kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, mert kereseti kérelmei elbírálatlanok maradtak.

Az iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet indokolása tartalmazza a kereseti kérelem előadásait, az azok elbírálásához szükséges tényállási elemeket és jogszabályi hivatkozásokat. Az is megállapítható azonban, hogy a közigazgatási eljárás és a peres eljárás közötti kapcsolatot, a felperest megillető hivatkozások körét és ehhez képest a bíróság indokolási kötelezettségét az elsőfokú bíróság tévesen közelítette meg. A Kp. 78.§ (4) bekezdéséből következően a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhatott keresetében. A bíróság kötelezettsége annak vizsgálata, hogy ezen tények, körülmények értékelése a hatóság részéről jogszerű volt-e vagy sem.

Ennek következtében az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot nem elégséges a kereseti kérelem elutasításához. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Kp. 78.§ (4) bekezdésből következően ilyen új tényre, körülményre hivatkozás esetén a felperesnek még azt is igazolni kellett volna, hogy a Kp. szerinti feltételeknek megfelelő okból nem került sor ezekre az előadásokra az adóigazgatási eljárásban. A közigazgatási perben tehát a bíróságnak a felperesek által a Kp. 78.§ (4) bekezdésének megfelelően előadott tények, körülmények ütköztetését kell elvégezni az alperesi határozattal és az irányadó jogszabályokkal. Ehhez képest kell levonnia következtetéseit, számot adni belső meggyőződéséről. Csak ezzel tehet eleget a Kp. 84.§ (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 346.§ (3)-(7) bekezdéseinek, valamint a Kp. 78.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 279. § (1) bekezdésének.

Az elsőfokú bíróság nem csak tévesen alkalmazta a Kp. 78.§ (4) bekezdését, de indokát sem adta annak, hogy mely kereseti előadást ő maga milyen okból tekinti megalapozatlannak; a bíróság által adandó indokokat ugyanis nem helyettesíti az alperesi határozat indokolása, az az eljárási cselekmény egyik elemeként a bírósági felülvizsgálat tárgya (BH2019. 120. [13] pont).

A perbeli esetben ez egyben azt is eredményezte, hogy a jogerős ítéletből nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság bármelyik kereseti kérelemről döntött volna. Sérült a Kp. 86.§ (1) bekezdése: az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.

Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. azzal, hogy az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak, számot adva saját indokairól, felperes valamennyi kereseti kérelmét el kell bírálni.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.