A Kúria felülbírálta a NAV-ot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV jogsértően minősítette üzletszerűnek számos revízió során magánszemélyek netes használtcikk-kereskedését – írja az angyalado.hu és a Pénzcentrum.


Összeghatártól függetlenül ingó értékesítésnek minősülnek a magánszemélyek által 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti ingó eladások, nem lehet azokra az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni – adta hírül az angyalado.hu a Kúria nemrégiben hozott határozata alapján.

Mint a Pénzcentrum.hu arról többször beszámolt, a NAV számos adóellenőrzés során magánszemélyek internetes használtcikk-eladásait számos esetben üzletszerűnek minősítette, így az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok alapján fizetendő adókötelezettség sokszorosát kitevő közterhet rótt ki.

A lap emlékeztet: a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha utóbbiak összege több volt, mint a bevétel, akkor értelemszerűen nem keletkezett adóalap, ami után meg kellett volna fizetni a személyi jövedelemadót. Ha nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett az ingó értékesítés után adót fizetni. Ha azt az esetet vesszük, amikor a bevétel 25 százaléka a jövedelem, mert nem voltak fellelhetőek a beszerzési számlák, akkor lényegében évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.

Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, vagyis az önálló tevékenységre vonatkozó, a magánszemélyek számára sokkal kedvezőtlenebb szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, azt állapította meg a NAV, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 százalékot nyertek az üzleten, tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Ráadásul az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket, ami 2010-től a bruttó jövedelem 27 százalékát jelentette.

További részleteket itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

2024. június 27.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.