A polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról vitáztak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint észszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be – mondta az Országgyűlés ülésén Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára.
A polgári perrendtartásról (pp) szóló törvény módosításának általános vitájában Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára ismertette a javaslatot. Emlékeztetett, hogy az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, és egy több, mint hatvan évig érvényes jogszabályt váltott fel.
Most azért van szükség változásokra, mert természetes módon jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó értelmezési és alkalmazási nehézségek – közölte.
A mostani módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint ésszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be – ismertette a tervezett változtatásokat.
A módosítás másik fontos iránya a kiskorú gyermek érdekeit fokozottan védő szabályok bevezetése – mutatott rá az államtitkár.
Ezek mellett külön kiemelte a családjogi perek, köztük a házassági bontóperek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek gyorsítását célzó szabályok bevezetését.
Hajas Barnabás elmondta, hogy jelentősen egyszerűsítik a pert megindító keresetlevél és az alperes ellenkérelmének tartalmát is. A javaslat a keresethalmazokra vonatkozó szabályozást is egyszerűsíti és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét – tette hozzá.
Az indítvány észszerűsíti a kereset és az ellenkérelem változtatást azzal, hogy az egyik fél tényállításainak megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak – fogalmazott.
A családjogi perekben az általános permodellhez képest jelentős eltérést jelent, hogy a feleknek a per folyamán is folyamatosan változhatnak az életviszonyai, ezért például tovább kell egyszerűsíteni a kereset és az ellenkérelem változtatásainak szabályait – jelentette ki az államtitkár. Az indítvány bevezet egy kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi útvonalat, ami lehetővé teszi, hogy miután a bíróság azzal egyidejűleg kitűzhesse a perfelvételi tárgyalás határnapját, hogy közölte a keresetet az alperessel.
A gondoksági perek szabályait azért kívánják módosítani, hogy a gondokság alá helyezendő, vagy már gondnokság alá helyezett emberekkel szemben minimálisra legyen korlátozva a tárgyalásra való elővezetés lehetősége – emelte ki.
A kiskorú gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási eljárások szabályait.
Minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, a bíróság kötelezheti a gyermeket és a félként eljáró szülőt a pszichológusi vizsgálaton való részvételre. Egyúttal a bíróságot kötelezik arra, hogy jelezze a gyermekek veszélyeztetettségét, bántalmazását vagy elhanyagoltságát – hívta fel a figyelmet.
Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezetnek be, és könnyítik a másodfokú eljárásban való jogérvényesítést is. Kis mértékben növelik a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét, így optimálisan alakul majd a járásbírósági és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek megoszlása.
Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője szerint a javaslat negatívumokat is tartalmaz az állampolgárokra nézve: például az indokolás szerint könnyebbé válna azon bontóperek lezárása, ahol semmiben nincs közös megegyezés, az előterjesztésből azonban nem olvasható ki, mi könnyítené ezt. Azt a módosítást is kifogásolta, amely szerint hatálytalan az a nyilatkozat, amelyet csak akkor tehetne az érintett, ha erre bírói felhívás kötelezi.
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint az új perrendtartási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az ügyfelek, az ügyvédek és a bírák számára is rosszabb, mint az 1952-ben elfogadott régi jogszabály. Megjegyezte: ezzel nem azt akarja mondani, hogy a Rákosi-kor jogalkotói jobb törvényt tudtak létrehozni, hiszen folyamatosan változott a szöveg, így 2016-ra szinte 100 százalékban kicserélődtek a szabályok. Hozzátette: sok bíró, ügyvéd szerint jobb megoldás lenne, ha a minisztérium beismerné azt a hibát, amit az új pp-vel elkövetett, és visszahozná hatályába a régi szabályokat.
Molnár Gyula (MSZP) közölte: az elmúlt időszakban 25 százalékkal csökkentek az eljárások, ami szerinte azt jelenti, hogy finomítani kell az eljárásokon. Kijelentette: az eljárási szabályok gyakran a tanult ügyvédek és a bíróságok számára is nehézkesek voltak, de a laikusok számára is érhetővé kell tenni a jogszabályt. Szerinte az előterjesztésben a keresetlevél visszautasíthatóságával vannak problémák. Hozzátette: a fizetési meghagyásos eljárásban csökkentették ugyan az eljárási időket, de szerinte megfontolandó, hogy ez a korlátozás a járványidőszakban ne lépjen hatályba. Kijelentette: összességében, minden kritika ellenére támogatni fogják a módosítást. Azt kérte ugyanakkor: tisztázza a kormány, mit kíván tenni a polgári peres eljárások csökkenésének megállításáért.
(MTI)
