A Szólásszabadság Tanácsa őrködne a közösségi média felett Lengyelországban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. január 15.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet mutatott be pénteken a lengyel igazságügyi tárca, a kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint a közösségi oldalak tulajdonosai részéről történő beavatkozást egy választott lengyelországi tanács vizsgálhatná felül.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Jog és Igazságosság párt vezette lengyel kormányban az egyik kisebb koalíciós partnert, a Szolidáris Lengyelországot képviseli, pénteki sajtóértekezletén aláhúzta: a törvénnyel szólásszabadságot akarnak biztosítani a lengyel internetfelhasználóknak, úgy, hogy “ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét”.

Úgy látta: manapság nem léteznek hatékony eszközök az internetes szólásszabadság védelmére, mivel a közösségi oldalak “maguk döntik el, mely tartalmakat cenzúráznak, tiltanak le”.
Az igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta szerint “nem a névtelen moderátornak, magánkorporációknak kell eldnönteniük, hogy egy adott tartalom sérti-e a lengyel jogot vagy sem”. Az ilyen döntések nem külföldön születhetnek, ez ügyben a lengyel szervek az illetékesek – szögezte le a tisztségviselő.

A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne a lengyel alkotmányban rögzített szólásszabadság tiszteletben tartása szempontjából. A Szólásszabadság Tanácsa nevű testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatók be.

A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, 48 órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz.

A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosának 50 ezer zlotytól 50 millió zlotyig (3,9 millió-3,9 milliárd forint) terjedő bírság szabható ki.

A tervezeten a tárca több hónapja dolgozott, reagálva a lengyel felhasználók fiókjaiba történt üzemeltetői beavatkozások eseteire. A javaslat bemutatására azonban azt követően került sor, hogy a washingtoni Capitolium megrohamozása kapcsán a Twitter, a Facebook, a YouTube és az Instagram üzemeltetői a múlt héten felfüggesztették Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök fiókját, és az Amazon eltávolította alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt.

Trump közösségi fiókjainak felfüggesztését több európai politikus is elítélte, Angela Merkel német kancellár “problémásnak” nevezte.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Facebookon “a történelem legdemokratikusabb médiumának” nevezte az internetet, egyúttal úgy látta: a szabályozatlan világhálóban domináns szerephez jutottak nagy, nemzetek feletti óriáscégek, amelyek “a politikai korrektség felett őrködnek úgy, ahogyan ez nekik tetszik”.

A kormányfő kilátásba helyezte: Lengyelország “mindent megtesz azért”, hogy az internetes platformok meghatározott jogi keretek között működjenek, az erre vonatkozó előírásokat az Európai Unió szintjén is javasolni fogják.

A EU-ban tavaly kezdődött el a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabálycsomag kidolgozása.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


7-es cikk szerinti eljárás jön Lengyelországgal szemben?
2020. július 20.

7-es cikk szerinti eljárás jön Lengyelországgal szemben?

Az Európai Uniónak fellépnie kell Lengyelország nacionalista kormányával szemben a demokratikus értékek szisztematikus megsértése miatt – nyilatkozta az Európai Parlament LIBE bizottsága csütörtökön a lengyel konzervatív elnök újraválasztását követően.

A lengyel és a magyar kérdéssel foglalkozott az EDPB
2020. május 13.

A lengyel és a magyar kérdéssel foglalkozott az EDPB

Roberta Metsola máltai és Andrzej Halicki lengyel európai parlamenti képiselők kezdeményezésére az Európai Adatvédelmi Testület a 26. plenáris ülésén levelet fogadott el a lengyel, postai úton lebonyolítani tervezett elnökválasztásról. Ezen túlmenően információt kértek a koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzet ideje alatt elfogadott legutóbbi magyar kormányrendeletekről.