Aggályos a civilruhás rendőrök működésének jelenlegi szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombudsman szerint a jogállamiság elvét sérti, hogy nem jogszabály, hanem az országos rendőrfőkapitány által kiadott belső utasítás szabályozza, milyen feladatokat láthatnak el rendőrök a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen polgári ruhában, azonosítási kötelezettség nélkül.

A gyülekezési jogot sértette, hogy 2017 áprilisában egy Parlament előtti demonstráción azonosítás nélküli, civil ruhás rendőrök léptek fel a tüntetőkkel szemben – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy beadvány vizsgálatában. Az ombudsman ajánlásaival az országos rendőrfőkapitány mellett a belügyminiszterhez is fordult, mivel kiderült az is, hogy nem jogszabály, hanem csak egy rendőrségi belső utasítás rendezi a polgári ruhás rendőrök bevetését tüntetésen.

Egy parlamenti képviselő az alapvető jogok biztosának írt panaszában aggályosnak nevezte azt, ahogyan a rendőrség 2017 áprilisában a felsőoktatási törvény módosításának megszavazása miatt szervezett demonstrációt biztosította. Előadta, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt gyülekezési jogukat gyakorló tömegben a rendőrsorfal előtt „erős testalkatú emberek” is megjelentek, és erőszakosan léptek fel a tüntetőkkel szemben. Kérdésre sem mondták meg, hogy pontosan kik ők, és azonosító jelvényt sem viseltek.

Székely László vizsgálatot indított és tájékoztatást kért az országos és a budapesti rendőrfőkapitánytól. Az ombudsmani jelentés rögzíti, hogy a Parlament előtti, előzetesen be nem jelentett demonstráción a résztvevők a gyülekezési jogukat gyakorolták, annak rendőrségi kezelése egyértelműen az akkori gyülekezési törvény hatálya alá tartozott. A törvény alapján gondoskodni kellett arról is, hogy megfelelően azonosíthatók legyenek az Országgyűlés védett épületét biztosító rendőri állomány tagjai. Ez ugyanis a magyar és az európai alapjogi gyakorlatban annak garanciája, hogy ha a rendőri állomány részéről bármilyen jogsértés történne, az elkövetők kilétét később meg lehessen állapítani.

A biztos alapjogi szempontból fontosnak tartja, hogy a szolgálatban lévő rendőr csak akkor viseljen polgári ruhát, amikor a feladat megköveteli a rendőri minőség leplezését. Tipikusan ilyen a jogsértő cselekmények, személyek azonosítására végzett megfigyelés, ami – jellegéből következően – kizárólag polgári ruhában folytatható, mert azt egyenruhás rendőr nem tudná sikeresen végrehajtani. A polgári ruhás nyomozóknak tehát eszerint a rendezvénybiztosítás keretében bűnügyi felderítési feladataik lehetnek: a jogsértő személyek azonosításában, tartózkodási helyük meghatározásában lehet szerepük, felismeréseikről informálhatják a műveletirányítót, aki ennek ismeretében a konkrét intézkedéseket már az egyenruhás állománnyal hajtatja végre.

A 2017. áprilisi demonstráción a polgári ruhás rendőrök nem hajtottak végre olyan intézkedést, amit a rendőrségi törvény tételesen nevesít. Nem vitatható azonban, hogy elöljárójuk utasítását követve közvetlenül is kapcsolatba, sőt fizikai kontaktusba kerültek a demonstrálókkal: a zászlót kitűzni szándékozók elé álltak, próbálták megakadályozni továbbhaladásukat, közvetlen testi erőt alkalmaztak annak érdekében, hogy az egyenruhás állományt segítsék a tüntetők visszatartásában.

Gyülekezési jogi oldalról, a rendőri eljárás jogszerűségének megítélése szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a magát nem azonosító polgári ruhás rendőrök csak kvázi, nem a rendőrségi törvény által nevesített intézkedésként kapcsolódtak be az egyenruhás állománybiztosítási tevékenységbe. A helyszíni felvételekből is kiderül, hogy a tüntetők nem kaptak választ arra, kik voltak a rendőrsorfal előtt álló polgári ruhás személyek. Pedig ez az információ nem csupán a jogsértéseket megelőző azonosíthatóság miatt lett volna lényeges: alkotmányosan elvárt minimális igény, hogy a demonstráción részt vevők meg tudjanak győződni arról, hogy a velük szemben fellépő, mozgásukat akadályozó személy rendőr-e vagy ellentüntető, netán provokátor. Az állam jogvédelmi kötelezettsége ugyanis egyértelműen kiterjed arra, hogy a rendezvényt hatékonyan megvédje bármilyen külső zavarástól.

A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapította, hogy sértette a gyülekezési jogot a nem beazonosítható, civil ruhás rendőrök fellépése a tüntetőkkel szemben.

Az alapvető jogok biztosa jelenésében rámutatott arra is, hogy nincsenek meg annak speciális jogszabályi feltételei, miként lehet rendezvényeken civil ruhás rendőröket bevetni. Jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság egy belső normatív utasítása, a Csapatszolgálati Szabályzat ad iránymutatást a polgári ruhában, azonosítás nélkül rendezvényen végezhető feladatokról, azok kereteiről. A jogállamiság elvét sérti, hogy nem jogszabály, hanem az országos rendőrfőkapitány által kiadott belső utasítás szabályozza, milyen feladatokat láthatnak el rendőrök a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen polgári ruhában, azonosítási kötelezettség nélkül.

Székely László felkérte a belügyminisztert, hogy a kellő egyértelműség biztosítása, az önkényes jogalkalmazás megelőzése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket a rendőri jelleg leplezését lehetővé tevő feltételeknek és azok korlátainak jogszabályba foglalására. A biztos az országos rendőrfőkapitánynál kezdeményezte, gondoskodjon arról, hogy a jövőben a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken kizárólag a rendőri jelleg leplezését megkövetelő szolgálati feladatok ellátására lépjenek fel rendőrök azonosítás nélkül, polgári ruhában.

(ajbh.hu)

---