Aggályos a civilruhás rendőrök működésének jelenlegi szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombudsman szerint a jogállamiság elvét sérti, hogy nem jogszabály, hanem az országos rendőrfőkapitány által kiadott belső utasítás szabályozza, milyen feladatokat láthatnak el rendőrök a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen polgári ruhában, azonosítási kötelezettség nélkül.

A gyülekezési jogot sértette, hogy 2017 áprilisában egy Parlament előtti demonstráción azonosítás nélküli, civil ruhás rendőrök léptek fel a tüntetőkkel szemben – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy beadvány vizsgálatában. Az ombudsman ajánlásaival az országos rendőrfőkapitány mellett a belügyminiszterhez is fordult, mivel kiderült az is, hogy nem jogszabály, hanem csak egy rendőrségi belső utasítás rendezi a polgári ruhás rendőrök bevetését tüntetésen.

Egy parlamenti képviselő az alapvető jogok biztosának írt panaszában aggályosnak nevezte azt, ahogyan a rendőrség 2017 áprilisában a felsőoktatási törvény módosításának megszavazása miatt szervezett demonstrációt biztosította. Előadta, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt gyülekezési jogukat gyakorló tömegben a rendőrsorfal előtt „erős testalkatú emberek” is megjelentek, és erőszakosan léptek fel a tüntetőkkel szemben. Kérdésre sem mondták meg, hogy pontosan kik ők, és azonosító jelvényt sem viseltek.

Székely László vizsgálatot indított és tájékoztatást kért az országos és a budapesti rendőrfőkapitánytól. Az ombudsmani jelentés rögzíti, hogy a Parlament előtti, előzetesen be nem jelentett demonstráción a résztvevők a gyülekezési jogukat gyakorolták, annak rendőrségi kezelése egyértelműen az akkori gyülekezési törvény hatálya alá tartozott. A törvény alapján gondoskodni kellett arról is, hogy megfelelően azonosíthatók legyenek az Országgyűlés védett épületét biztosító rendőri állomány tagjai. Ez ugyanis a magyar és az európai alapjogi gyakorlatban annak garanciája, hogy ha a rendőri állomány részéről bármilyen jogsértés történne, az elkövetők kilétét később meg lehessen állapítani.

A biztos alapjogi szempontból fontosnak tartja, hogy a szolgálatban lévő rendőr csak akkor viseljen polgári ruhát, amikor a feladat megköveteli a rendőri minőség leplezését. Tipikusan ilyen a jogsértő cselekmények, személyek azonosítására végzett megfigyelés, ami – jellegéből következően – kizárólag polgári ruhában folytatható, mert azt egyenruhás rendőr nem tudná sikeresen végrehajtani. A polgári ruhás nyomozóknak tehát eszerint a rendezvénybiztosítás keretében bűnügyi felderítési feladataik lehetnek: a jogsértő személyek azonosításában, tartózkodási helyük meghatározásában lehet szerepük, felismeréseikről informálhatják a műveletirányítót, aki ennek ismeretében a konkrét intézkedéseket már az egyenruhás állománnyal hajtatja végre.

A 2017. áprilisi demonstráción a polgári ruhás rendőrök nem hajtottak végre olyan intézkedést, amit a rendőrségi törvény tételesen nevesít. Nem vitatható azonban, hogy elöljárójuk utasítását követve közvetlenül is kapcsolatba, sőt fizikai kontaktusba kerültek a demonstrálókkal: a zászlót kitűzni szándékozók elé álltak, próbálták megakadályozni továbbhaladásukat, közvetlen testi erőt alkalmaztak annak érdekében, hogy az egyenruhás állományt segítsék a tüntetők visszatartásában.

Gyülekezési jogi oldalról, a rendőri eljárás jogszerűségének megítélése szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a magát nem azonosító polgári ruhás rendőrök csak kvázi, nem a rendőrségi törvény által nevesített intézkedésként kapcsolódtak be az egyenruhás állománybiztosítási tevékenységbe. A helyszíni felvételekből is kiderül, hogy a tüntetők nem kaptak választ arra, kik voltak a rendőrsorfal előtt álló polgári ruhás személyek. Pedig ez az információ nem csupán a jogsértéseket megelőző azonosíthatóság miatt lett volna lényeges: alkotmányosan elvárt minimális igény, hogy a demonstráción részt vevők meg tudjanak győződni arról, hogy a velük szemben fellépő, mozgásukat akadályozó személy rendőr-e vagy ellentüntető, netán provokátor. Az állam jogvédelmi kötelezettsége ugyanis egyértelműen kiterjed arra, hogy a rendezvényt hatékonyan megvédje bármilyen külső zavarástól.

A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapította, hogy sértette a gyülekezési jogot a nem beazonosítható, civil ruhás rendőrök fellépése a tüntetőkkel szemben.

Az alapvető jogok biztosa jelenésében rámutatott arra is, hogy nincsenek meg annak speciális jogszabályi feltételei, miként lehet rendezvényeken civil ruhás rendőröket bevetni. Jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság egy belső normatív utasítása, a Csapatszolgálati Szabályzat ad iránymutatást a polgári ruhában, azonosítás nélkül rendezvényen végezhető feladatokról, azok kereteiről. A jogállamiság elvét sérti, hogy nem jogszabály, hanem az országos rendőrfőkapitány által kiadott belső utasítás szabályozza, milyen feladatokat láthatnak el rendőrök a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen polgári ruhában, azonosítási kötelezettség nélkül.

Székely László felkérte a belügyminisztert, hogy a kellő egyértelműség biztosítása, az önkényes jogalkalmazás megelőzése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket a rendőri jelleg leplezését lehetővé tevő feltételeknek és azok korlátainak jogszabályba foglalására. A biztos az országos rendőrfőkapitánynál kezdeményezte, gondoskodjon arról, hogy a jövőben a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken kizárólag a rendőri jelleg leplezését megkövetelő szolgálati feladatok ellátására lépjenek fel rendőrök azonosítás nélkül, polgári ruhában.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.