Augusztustól változnak a GVH fúziós dokumentumai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) módosította az egyszerű és összetett eljárásokat elhatároló fúziós közleményét, valamint az összefonódások bejelentésére szolgáló űrlapot. A dokumentumok 2013. augusztus 1-től alkalmazandók, így az ezt követően benyújtott kérelmeket a módosított űrlappal szükséges bejelenteni a GVH-hoz.


A Gazdasági Versenyhivatal a fúziós eljárások hatékonyságának növelése érdekében 2011-ben nyilvános konzultációt hirdetett, majd ezt követően 2012-ben lépéseket tett a fúziós eljárások gyorsításának érdekében (új űrlap bevezetése, előzetes egyeztetés elősegítése, fúziókra szakosodott vizsgálati iroda felállítása). Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a GVH szükségesnek látta az összetett eljárásokról szóló fúziós közlemény, az összefonódások bejelentésére szolgáló Űrlap, valamint az előzetes egyeztetésekről szóló tájékoztató módosítását – olvasható a GV közleményében.

A leglényegesebb változás, hogy a nem horizontális hatású összefonódások esetében egyfelől a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra kerül felemelésre az összetett eljárássá nyilvánítás küszöbe, másfelől bevezetésre kerül egy második küszöb is (5 százalék). Ezen küszöb mentén dönt egyébként a Versenytanács arról, hogy valamely összefonódás piaci hatásait hosszabb időtartamban (törvény szerint négy hónapig) szükséges vizsgálni. A 2012-ben bevezetett fúziós űrlap a tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a módosítások az eddigi gyakorlati tapasztalatokra építő kisebb korrekció, kiegészítés miatt szükségesek.

A GVH megítélése szerint a változtatásokkal csökkenthető a piaci szereplők adminisztratív terhe anélkül, hogy érdemben növelné a versenyt akadályozó fúziók engedélyezésének a kockázatát.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.