Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.
Az alapügy
Az eljárás 2010. december 30. napján indult. A felperes három jelentős értékű ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérte. Az alperes a házastársi közös vagyonmérlegbe vonta a felperes orvosi praxisjogát, továbbá az azt működtető gazdasági társasági tagi részesedéseket.
A felperes a praxisjog elszámolásának elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy ennek értéke csak a működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (kft.) értékénél számolható el. Másodlagosan állította, hogy a praxisjog a különvagyona, mivel az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (3) bekezdése alapján, a jogszabály indoklása szerint az „sajátos know-how”, tehát szellemi alkotás a különvagyona.
Ezzel szemben az alperes azzal érvelt, hogy a praxisjog önálló vagyoni értékű jogként a közös vagyon megosztása során elszámolható. A törvény meghozatala óta eltelt két évtized alatt a háziorvos életpálya-tapasztalat a jog vagyoni értékben nem jelenik meg, forgalomképessége miatt a piac kereslet-kínálata határozza meg.
A gazdasági társaság a per alatt megszűnt, a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégnyilvántartásból.
Az elsőfokú bíróság a közös vagyont megosztotta: a három ingatlan közös tulajdonát megszüntette, a praxisjogot közös vagyonnak minősítette és a kényszertörölt kft. értékét elszámolta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében megváltoztatta: a közös tulajdon megszüntetésénél a feleket az elsőfokú bíróság döntésével ellenkező módon jogosította fel a megváltásra, a praxisjogot különvagyonnak minősítette, a gazdasági társaság üzletrészeit természetben felosztotta.
A felülvizsgálati eljárásban mind az öt vagyonelem vitatott volt. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetési módja mellett a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az orvosi praxisjog családjogi szempontból a házastársi közös vagyon körében elszámolható-e, illetve a kényszertörölt (megszűnt) gazdasági társaságban az ügyvezető tag házastárs felelőssége – egyoldalú rendelkezése – megállapítható-e.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem a praxisjog és a kft. elszámolása körében megalapozott volt. A Kúria 2019. június 11. napon megtartott tárgyaláson a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A jogvita a praxisjog alvagyoni jellegének megítélése szempontjából részletes felkészülést igényelt, a Kúria utoljára 2000. évben foglalkozott utoljára a praxisjog alvagyoni jellegének kérdésével, amely az időmúlására és a praxis vagyoni értékének alakulására figyelemmel már nem volt fenntartható.
A kényszertörlési eljárásban megszűnt céget illetően kúriai határozat még nem született. Az ügyvezető Ptk.-beli felelőssége, a családjogi rendelkezései elv összhangjának megteremtése elméleti levezetést igényelt.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
