Az ügyvédekre is terjedjen ki a gazdaságvédelmi akcióterv


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÜK elnöke levélben fordult az igazságügyi miniszterhez és a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, segítséget kérve az ügyvédség számára.

A MÜK elnöke levelében kérte, hogy az Orbán Viktor Miniszterelnök Úr által bejelentett, Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akcióterv, amely horizontálisan és ágazati szempontból is alapvetően fogja érinteni a gazdasági társaságok, valamint az egyéni vállalkozók helyzetét.

A hazai jogi szabályozás jellegzetessége, hogy ügyvédi tevékenység folytatása kapcsán e jogintézmények helyett, a gazdasági szempontból azonos funkciót betöltő és azonos jellegzetességeket mutató ügyvédi iroda és egyéni ügyvéd jogintézményét alkalmazza.

Az ügyvédi irodáknak, illetve az egyéni ügyvédeknek a gazdaságban való részvételük és a kormányzat priorizált céljai kapcsán nagy a jelentőségük, hiszen kifejezetten magas képzettségű munkaerőt, tartósan foglalkoztatnak, szolgáltatásaik hozzáadott értéke, illetve egyesek esetében szolgáltatásexportjuk is kifejezetten magas.

Az ügyvédi hivatásrend védelme pedig alapvető érdek, hiszen az igazságszolgáltatás és ma már a gazdaság működése is elképzelhetetlen a közhatalmi szervek működési körében garanciális okokból hangsúlyozottan magántevékenységként elkülönülő professzionális, jogi szolgáltatást nyújtó ügyvédség nélkül.

A fentiekre tekintettel a MÜK elnöke arra kéri a minisztereket, hogy az akcióterv előkészítése és elfogadása során legyenek tekintettel ezen sajátos szervezeti, illetve működési formákra, és az ügyvédi irodák esetében a gazdasági társaságokra, míg az egyéni ügyvédek esetében az egyéni vállalkozókra – ezen belül is a legkedvezőbb kategóriára – vonatkozó szabályokat rendeljék alkalmazni, értelemszerűen a sajátosságokból eredő szükséges eltérésekkel.

(mük.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

A gyűlölet dimenziói – egy konferencia tanulságai

A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. A sértő és gyűlölködő beszéd nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait érinti, hanem az egész társadalmat. Az ellene való fellépés mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A gyűlöletbeszéddel szembeni és a kisebbségi jogokért való kiállás ezért valójában a demokráciáért való küzdelem.