Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A két férfi hamis számlákkal „csökkentette” cégük adókötelezettségét. Enyhítő körülmény csak a csalás óta eltelt csaknem 10 év volt.
Három és fél év, illetve három év három hónap börtönbüntetéssel sújtotta jogerősen a Szegedi Ítélőtábla egy gabonakereskedelemmel foglalkozó békéscsabai cég vezetőjét és társát, akik több mint 200 millió forint adót nem fizettek be.
A táblabíróság folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottakat tettesként, illetve bűnsegédként.
A korábban már többször büntetett elsőrendű vádlott 2005. december 12-től 2010. február 24-ig ügyvezető igazgatója volt egy békéscsabai székhelyű, gabona-nagykereskedelemmel foglalkozó cégnek. A vállalkozás működtetésében szintén büntetett előéletű társa segédkezett neki.
Annak érdekében, hogy a gabona értékesítéséből származó bevétel utáni adókötelezettséget minimalizálják, 2007 végén és 2008-ban hamis, valós gazdasági esemény hiányában kiállított költségszámlákat szereztek be, melyet az elsőrendű vádlott föl is használt a cég könyvelésében. A vádlottak így mintegy 200 millió forinttal csökkentették az állami költségvetés bevételét.
Hegedűs István a szabadságvesztések hosszát helyben hagyó jogerős ítélet indoklása során kifejtette, a büntetéseket csak azért nem súlyosította a táblabíróság, mert a bűncselekmény elkövetése óta nagyon hosszú idő telt el, és ezt nagyon jelentős enyhítő körülményként vették figyelembe.
(MTI)
Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.
Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
