Büntetőfékezés miatt két évre eltiltották a járművezetéstől Berki Krisztiánt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék a vádlottat meg nem nevezve azt írta: a terhelt 2018 márciusában a KRESZ több előírását is megszegve vezetett egy személygépkocsit, majd miután megelőzött egy autóbuszt - a forgalmi helyzet szempontjából indokolatlanul - hirtelen fékezett. Az autóbusz vezetője azonnal lassított és vészfékezett, de így sem tudta elkerülni az ütközést az autóval. "A szándékos veszélyhelyzet-okozás miatt történt ütközés következtében" az autóbuszban több mint 2,5 millió, míg a gépkocsiban több mint 14 millió forint anyagi kár keletkezett - tették hozzá.…

A Fővárosi Törvényszék a vádlottat meg nem nevezve azt írta: a terhelt 2018 márciusában a KRESZ több előírását is megszegve vezetett egy személygépkocsit, majd miután megelőzött egy autóbuszt – a forgalmi helyzet szempontjából indokolatlanul – hirtelen fékezett. Az autóbusz vezetője azonnal lassított és vészfékezett, de így sem tudta elkerülni az ütközést az autóval.

„A szándékos veszélyhelyzet-okozás miatt történt ütközés következtében” az autóbuszban több mint 2,5 millió, míg a gépkocsiban több mint 14 millió forint anyagi kár keletkezett – tették hozzá.

A bíróság a vádlottat közúti veszélyeztetés és jelentős, illetve nagyobb kárt okozó rongálás miatt bűnösnek mondta ki. Enyhítő körülményként vették figyelembe az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Súlyosító körülménynek számított a többszöri KRESZ-szabályszegés, a kettőnél több halmazat, továbbá a vádlott közlekedési előélete – emelte ki a törvényszék.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt kért – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.