Elsőfokon ítélt a bíróság a brókerbotrány ügyében


A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében több milliárdos sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt a két tulajdonost 8, illetve 7 év börtönre, 4 társukat pedig rövidebb szabadáságvesztésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletével.

A törvényszék honlapján kedd este közzétett közlemény szerint a ceglédi székhelyű befektetési vállalkozás két volt tulajdonosa az ügy első és másodrendű vádlottja, a harmadrendű vádlott operatív igazgató volt, a negyedrendű vádlott a cég iroda- és fiókvezetője volt, az ötödrendű vádlott ügyviteli és pénztárosi feladatokat látott el, a hatodrendű vádlott – a harmadrendű édesanyja – pedig egy kft. képviselőjeként kötött ügynöki megbízási szerződést a zrt.-vel.

Az első-, másod- és harmadrendű vádlott a brókercég irányítójaként három másik társa közreműködésével több milliárd forint kárt okozott legalább 350 ügyfelnek, köztük több Pest vármegyei településnek.

A két tulajdonos kormányzati és önkormányzati megbízásokat szállított a ceglédi irodának egy állami cégtől, továbbá az alsónémedi, a fóti és a százhalombattai önkormányzattól. A brókercég érdekkörében álló cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok pedig fedezet nélküli vállalati kötvényeket bocsátottak ki 2012 és 2014 között. A kötvények kibocsátásának céljaként ingatlankereskedelmet és különböző gazdasági tevékenységek finanszírozását jelölték meg, valójában azonban a társaságok nem folytattak gazdasági tevékenységet. A vádlottak a kötvényeket előnyös kamatozású, biztonságos és tőkevédett értékpapírként forgalmazták, melyeket ügyfeleik a hiányos, megtévesztő információk miatt abban a tudatban vásárolták meg, hogy befektetésük megtérülése kellően biztosított.

A Magyar Nemzeti Bank 2015 április 20-án visszavonta a társaság befektetési szolgáltatói tevékenységére vonatkozó engedélyét. Az ügyészség 2016 nyarán vádat emelt.

A törvényszék kedden 7 évre ítélte az elsőrendű vádlottat sikkasztás, több száz rendbeli csalás, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt. A másodrendű hasonló bűncselekményekért 8 évet, a harmadrendű pedig 3 évet kapott. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottat 1 év 2 hónap, 1 év 2 hónap, illetve 8 hónap felfüggesztett börtönre ítélte az elsőfokú bíróság.

Több vádlottnak kártérítést kell fizetnie a sértetteknek. A Budapest Környéki Törvényszék Hungária Értékpapír Zrt. ügyében kedden kihirdetett elsőfokú ítélete ügyészi, illetve vádlotti és védői fellebbezések folytán nem jogerős.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.