Etikátlan és jogsértő a célzott reklám?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy amerikai szenátor törvényjavaslata azzal vádolja a nagy technológiai cégeket, hogy a célzott reklámokkal beavatkoznak a felhasználók magánszférájába.

Josh Hawley, republikánus szenátor kedden jelentett be egy olyan jogszabályt, amely szankciót helyez kilátásba a nagy amerikai technológiai vállalatokra, ha célzott reklámokat értékesítenenek vagy közvetítenek a felhasználók felé.

A „Viselkedésalapú hirdetések alacsonyabb szintű szolgáltatásokat nyújtó (rossz hirdetések) törvény” nevet viselő törvényjavaslat célja, hogy visszaszorítsa a nagy technológiai vállalatok, mint például a Facebook és a Google azon gyakorlatát, hogy széles körű adatgyűjtést végeznek, a felhasználók viselkedésének elemzése érdekében.

Az ilyen vállalkozásokra nem terjedne ki a Kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakasza – amely védi az online vállalkozásokat a felhasználók által a felületeiken közzétett tartalmakért való felelősségtől. Ezt a jogi védelmet a demokraták és a republikánusok is kritizálták a technológiai társaságok által az online tartalom moderálásával kapcsolatban hozott döntések miatt.

Kedden, Brian Schatz demokrata szenátor és John Thune republikánus szenátor meghallgatást tart majd az említett 230. szakasz szerepének felülvizsgálatára.

Donald Trump májusban bevezetett egy olyan rendeletet, amely új felügyeleti eszközöket vezet be a technológiai cégek tartalmi moderálási döntéseivel kapcsolatban, és támogatja a jogalkotást a 230. szakasz hatályon kívül helyezésében vagy gyengítésében, annak érdekében, hogy a közösségi médiaplatformokat megfelelően szabályozzák.

„A nagy technológiai vállalatok manipulatív reklámrendszerének hatalmas rejtett ára van, amelyben szinte semmit nem kapnak vissza a felhasználók, csak a techcégek gazdagodnak” – mondta Hawley, a tech vállalatok nyílt kritikusa és Trump egyik fő szövetségese. „A gyermekek magánszférájának megsértése, és a bizonyos szempontból kifogásolható tartalmak cenzúrása igenis reális veszélyek.”

Hawley legutóbbi javaslatát, amely megtiltja a szövetségi alkalmazottaknak, hogy a TikTok kínai közösségi média alkalmazását használják a kormány által adott telefonjaikon az Egyesült Államok Szenátusának Belbiztonsági Bizottsága egyhangúlag elfogadta, és az USA Szenátusa elé viszi szavazásra.

A Facebook és a Google egyelőre nem reagált az új törvényjavaslatra.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.