Feleséggyilkosság miatt emelt vádat a komáromi főügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felesége megölése miatt emeltek vádat egy 45 éves férfi ellen – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség szerdán.


A tavaly novemberben történt gyilkossághoz az vezetett, a férfi nem tudta elfogadni, hogy a felesége azt mondta neki: el fogja hagyni. Az asszony 2015. november 13-áról 14-ére virradóra közölte ezt férjével.

Másnap, amikor együtt távoztak győri munkahelyükről, már a parkolóban veszekedni kezdtek, majd elindultak Ács felé, de az autóban is folyamatosan vitatkoztak. A férfi próbálta meggyőzni feleségét, hogy ne hagyja el, majd megállt az út mellett. Újrakezdődött a veszekedés, a sértett kiabált a férjével, aki a veszekedés hevében indulatossá vált és arcon, fejen ütötte a nőt, majd megfojtotta. A sértett a helyszínen életét vesztette.

[htmlbox Ügyvédek a gyorsuló időben]

 

A férfi a holttestet a csomagtartóba rakta, Komáromban ásót vásárolt és egy alsórendű út mellett a szántóföldön elásta. Felesége családtagjaival és munkáltatójával a férfi azt közölte, hogy a nő külföldre utazott.

A hatóságok korábbi tájékoztatása szerint a holttestet december végén fedezték fel, a férfit egy héttel később fogták el.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emberölés miatt emelt vádat az előzetes letartóztatásban lévő 45 éves férfi ellen. A vádbeli cselekmény öttől tizenötig évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügyet a Tatabányai Törvényszék tárgyalja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.