Fővárosi Törvényszék: társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntésével elutasította a Népszava 2020. április 28-i számában megjelent egyik karikatúra kapcsán benyújtott keresetet. A tegnapi tárgyaláson a sajtó képviseletében senki nem volt jelen, az ülésen történtekről újságíró a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályán nem érdeklődött – írja a bíróság közleménye.
A Keresztény közösséghez tartozó katolikus felperes az alábbiak megállapítását kérte a Fővárosi
Törvényszéktől. A bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a teljes keresztény vallási közösség (a
továbbiakban: keresztény közösség) méltóságának jogát és ennek folytán az ő – mint a keresztény közösség római katolikus tagjának – emberi méltósághoz és a vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezze a törvényszék az alperest megfelelő elégtétel adására, s ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot is oly módon, hogy a kiadásában megjelenő Népszava nevű nyomtatott sajtótermékben közlemény formájában kérjen bocsánatot a keresztény közösségtől és annak tagjaitól a jogsértés miatt. A bíróság kötelezze az alperest sérelemdíjként 600.000 forint, továbbá ezen összeg 2020. április 29-től a kifizetésig járó késedelmi kamatának a megfizetésére. A felperes kérte továbbá azt is, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésére.
A törvényszék az eljárást a járványhelyzetre kidolgozott speciális távolságtartási és kötelező
maszkviselési szabályok maradéktalan betartásával folytatta le.
Az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott, hogy bárki számára egyértelműen megállapítható: a perben kifogásolt rajz műfaját tekintve karikatúra, ezért azt annak műfaji besorolását figyelembe véve kellett a bíróságnak megítélnie.
Az eljárás során a bíróság azt vizsgálta, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó a karikatúra megjelenési idejére és az aktuális közéleti eseményekre tekintettel mire asszociál a képi megjelenítés alapján. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a COVID-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektál, a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású.
A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem
akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban, ezért a keresztény közösséget, így a felperest nem érte olyan súlyú jogsértés, amely a személyiségi jogi szankciók alkalmazását, illetve
a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozását indokolná.
A bíróság – mint minden hasonló eljárásban, úgy jelen ügyben is – kizárólag jogkérdés(ek)ben foglal állást, s teszi ezt oly módon, hogy ítélkező tevékenysége során tartózkodik személyes véleménye kinyilvánításától. Az elsőfokú, nem jogerős döntéssel szemben rendes jogorvoslattal élhet az azt kifogásoló peres fél.