Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A ChatGPT atyja, akinek a múlt héten meggyűlt a baja cége igazgatótanácsával, ugyanott folytatja, ahol pár napja abbahagyta. De az a pár nap, amely közben eltelt, sok mindent megmutatott.
Az MI-guru Sam Altman kirúgása, majd gyors visszahelyezése sok mindennel összefügg. Nyilvánvalóan az OpenAI igazgatótanácsának és alkalmazottainak vitája is ad egyfajta hátteret, de a történtek a nagyközönség számára nem ezért tanulságosak. Ez a polémia, amely ezúttal Altman körül sűrűsödött be, arról a nagyon fontos kérdésről és az azt kísérő félelemről szól, amely a mesterséges intelligencia fejlődését, annak ütemét és kilátásait illeti.
Azok kedvéért, akik figyelmét elkerülte, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI igazgatótanácsa egyik óráról a másikra kirúgta a cég igazgatóját, Sam Altmant múlt pénteken, röviden összefoglaljuk, mi történt ezután. Egyrészt Altmant másnap felvette az OpenAI legnagyobb részvényese, a Microsoft az Altman kirúgása miatt szintén távozó alapítótaggal, Greg Brockmannal együtt, majd a hét elején mindkettejüket visszahelyezték eredeti pozíciójukba, miközben az OpenAI igazgatótanácsának minden tagja lemondott. Arról, hogy miért távolították el Altmant a cég éléről, az igazgatótanács csak annyit közölt, hogy Altman nem volt őszinte velük, és így nem tudták a legmegfelelőbb döntéseket meghozni. Arra nem számítottak, hogy az OpenAI alkalmazottainak 90 százaléka bejelenti, hogy felmond, ha nem veszik vissza Altmant. Megtehették, mert a Microsoft közölte, hogy bárkit átvesz, aki Altmannal akar tartani.
Mondhatni, hogy győzött a fejlesztők igazsága, de ezt még nem tudni. A konfliktusban szerepet játszottak üzleti és tudományos szempontok, a konkurenciaharc, illetve az az egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a mesterséges intelligencia kilátásaival kapcsolatban nagyrészt sötétben tapogatózik az emberiség. Ezen a térképen vegytiszta álláspont nyilván nem létezik, mert a szereplők többsége egyszerre több szempontból is érintett.
A lényegi konfliktus tárgya, hogy meddig szabad elmenni
Ez nem újkeletű dilemma, az elmúlt években több sztár-fejlesztő is felállt a szektor piacvezető cégeinek szakmai csapatából azzal az indokkal, hogy a mesterséges intelligencia további fejlesztése megfelelő szabályozás és politikai önmérséklet nélkül súlyos veszélyekkel terhes, ezért a továbbiakban nem kívánnak részt venni ebben a munkában.
Sam Altman nem tartozik közéjük, habár elismeri, hogy a MI olyan tempóban fejlődik, hogy kérdésessé vált, az emberi intelligencia még meddig tudja kordában tartani. Sajtóinformációk szerint az Altman elleni “hadműveletet” irányító egyik igazgatótanácsi tagot éppen az vezette, hogy szerinte Altman felelőtlen ebben az ügyben, nem veszi komolyan azt a rizikót, amelyet az MI a technikai fejlesztések terén hordoz.
Nyilván nem elhanyagolható körülmény, hogy Altman karrierjén nagyot dobott, amikor az eredetileg nonprofit OpenAI fejlesztéseinek finanszírozására mégiscsak kénytelenek voltak létrehozni egy piaci alapon működő céget. Ennek Altman lett az igazgatója, és a ChatGPT-vel gyakorlatilag az élre repítette a társaságot. Vagyis a ChatGPT világsikert hozott és rengeteg pénzt is, úgyhogy Altman előtt fejlesztőként is szabad a pálya. Ez elképesztő kísértés valakinek, aki birtokában van az ehhez szükséges tudásnak. A történethez és az éppen lecsengő konfliktushoz is hozzátartozik, hogy a felügyeletet az Altman vezette cég tevékenysége fölött is a nonprofit OpenAI igazgatótanácsa gyakorolja. Az az ellentét, amely most láthatóvá vált, az egész szektor vergődéséről szól.
Visszatérve Altmanra
Az OpenAI történetében fordulatot és jelentős befektetéseket hozott, amikor a Microsoft beletette az első milliárdot. Most 13 milliárdnál tart, a részvények majdnem felét birtokolja, miközben a cég eredményeit is hasznosítja. A szektorban iszonyú tempót diktál a kereslet és a konkurenciaharc. Az az álláspont, amelyet Altman is képvisel, ugyanúgy védhető, ahogyan a vészharangot kongatóké. Hiszen a MI nemcsak veszélyforrás, hanem fantasztikus lehetőség számtalan égető probléma megoldásában. Altman nem szívesen lassít, de arra például hajlandó volt, hogy létrehozzon a cégen belül egy munkacsoportot kifejezetten a mesterséges intelligenciával járó veszélyek vizsgálatára. És aláírta azt a petíciót is, amelyben neves szakemberek mielőbbi szabályozást kérnek a döntéshozóktól. De eközben nem függeszti fel pénzszerző körútjait, és nem vesz vissza a fejlesztés iramából.
És egyelőre úgy néz ki, hogy a hozzá hasonlók vannak nyeregben, mert bár Európában és az USÁ-ban is jelentős a politikai szándék a mesterséges intelligencia fejlesztésének és felhasználásának szabályozására, sőt a munkaerőpiac is egyre nagyobb nyomást gyakorol ebbe az irányba, a gazdasági szereplők nem mernek nemet mondani sem az MI fejlesztésében, sem a hasznosításában kialakult versenyre.
A TELJES cikkben – IDE kattintva – még kiderül, hogy miért vonulnak vissza nagyágyúk, miközben az MI hasít?
Forrás: Euronews
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.
Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
