Hatékonyabban kell fellépni a környezet védelmében

A jövő nemzedékek szószólója felhívja a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak. 

Az önálló környezetvédelmi hatóság az elmúlt években az integrált kormányhivatali rendszer részévé vált, ami együtt járt azzal, hogy a hatáskör címzettje – a kormányhivatal vezetője – egyszerre köteles számos ágazati előírásnak, illetve elvárásnak megfelelni, ezeket lehetőség szerint összeegyeztetni, tehát a környezet- és természetvédelmi érdekek mellett számos, azokkal rivalizáló egyéb érdeket figyelembe venni. Korábban az önálló környezetvédelmi hatóság döntése más hatóságokra nézve egyértelműen kötelező volt, most azonban a kormányhivatalon belülre került szervezeti egység szakmai véleménye egy a sok közül; így fennáll a környezeti érdekek sérelmének veszélye. Az Alkotmánybíróság környezet- és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatali integrációjával foglalkozó döntése (4/2019. (III. 7.) AB határozat) azért kiemelkedő jelentőségű, mert alkotmányos követelményként fogalmazza meg, hogy az integrált hatósági eljárásnak nem lehet az a következménye, hogy a környezeti és természeti értékek védelme másodlagossá válik.

Az Alkotmánybíróság szerint hiányoznak azok az eljárási garanciák, amelyek biztosítják ezen érdekek és értékek egyenértékű megjelenését a hatósági döntésekben, ezért határozatában felszólított az ehhez szükséges jogszabályok megalkotására, amire azonban a mai napig sem került sor.

A szószóló erre tekintettel figyelemfelhívásában az Alkotmánybíróság határozatából azokat az elemeket emelte ki, amelyek ebben az átmeneti időben is iránymutatásul szolgálnak a hatósági eljárásban részt vevők számára.

Hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatósági döntések meghozatalakor kiemelten kell érvényesíteni az elővigyázatosság és a megelőzés elvét. Az integrált hatóság a környezeti elemeket, a nemzet közös örökségét érintő minden eljárásában köteles az ezzel kapcsolatos hatáskörét gyakorolni és a szakkérdésről kialakított álláspontját a határozatban kifejezetten megjeleníteni.

Az eljárások során vizsgálni és értékelni kell az Alaptörvény által védett természeti erőforrásokat érő, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá akkor, ha az környezeti elemet, illetve természeti értéket veszélyeztetne vagy károsítana. Mivel ezek károsítása, illetve veszélyeztetése általában tilos, a hatóságnak indokolnia kell, ha a megengedett tevékenységet és annak feltételeit olyannak tekinti, hogy azok nem ütköznek e tilalomba.

A környezet és a természet az emberi beavatkozásokat passzív alanyként viseli el, saját érdekeinek védelmét nem képes ellátni. Ezért van jelentősége annak, hogy a környezet és természet érdekében megszólalók – így közöttük a környezetvédő szervezetek – tisztességes eljáráshoz, valamint jogorvoslathoz való jogát is védjük, hogy fel tudjanak lépni – akár bíróság előtt is – a hatósági döntés által okozott esetleges jogsértéssel szemben.

Ennek egyik előfeltétele az ügyféli jogállás megfelelő elismerése. A szószóló emlékeztetett arra, hogy a társadalmi részvétel elősegítése érdekében a hatóságnak megfelelő tájékoztatással kell lehetővé tennie a lakosság és a társadalmi szervezetek számára az eljárásba ügyfélként való belépését.

A szószóló ismételten felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányos (alaptörvényi) követelmény alapján a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatóság döntésében az elővigyázatosság és a megelőzés elvét a szervezeti rendszertől és az ügytípustól függetlenül minden esetben köteles érvényesíteni, így az AB határozatból fakadóan az egyedi engedélyezésen túl akár a bejelentési és ellenőrzési eljárásokban is, amennyiben fennáll a környezeti elemek érintettsége.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?
2019. október 22.

Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?

A felülvizsgálati kérelem befogadás megengedhetőségével kapcsolatos feltételeknek a Kp-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem bírói jogalkotás lenne.

Lehet népszavazást tartani az atlétikai stadionról
2019. október 22.

Lehet népszavazást tartani az atlétikai stadionról

A Kúria álláspontja szerint a hitelesíteni kért kérdés nem a beruházás meghiúsítását, hanem elhalasztását célozza, nem befolyásolja és nem akadályozza a hatósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá nem érint Kormány hatáskörébe tartozó kérdést sem. A kérdés egyértelmű, a betű elírási hibának értelemzavaró hatása nincs.

Meglőtte ismerősét, hét évet kapott
2019. október 22.

Hét év fegyházbüntetésre ítélte kedden, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék azt a dunakömlődi férfit, aki tavaly nyáron mellkason lőtte a közelben dolgozó ismerősét.

Menetrend szerinti busz sofőrjével szállíttatta a kokaint egy zalai férfi
2019. október 22.

Kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt letartóztattak egy zalai férfit, aki a Budapest és Zalaegerszeg között közlekedő menetrend szerinti buszjárat sofőrjével szállíttatta ismerősének a kokaint - közölte a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője kedden.

Hogyan váljunk meg nem kívánatos üzlettársunktól?
2019. október 22.

Hogyan váljunk meg nem kívánatos üzlettársunktól?

Arra az esetre keresünk megoldást, amikor a Kft. üzlettársunk kizárásra okot adó magatartást nem tanúsított, de üzleti megfontolásból mégis szeretnénk tagtársunk irányítási jogait visszaszorítani, vagy esetleg üzletrészét megszerezni.