Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.
Az alapügy
Ami a tényállást illeti, a felperest a tulajdonában álló ingatlan után az adhatóság építményadó megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság az alapeljárás ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóság a 2018. április 10-én kelt határozatával építményadó megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes az elsőfokú döntést 2018. július 16-án kelt határozatával helybenhagyta. Az új eljárásban hozott határozatot az elsőfokú bíróság 2019. február 11-én kelt Ítéletével a felperes adóalanyiságának hiányára hivatkozva megsemmisítette.
Az alapeljárás ítéletét a Kúria a 2019. január 10. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás az elsőfokú bíróság előtt jelenleg is folyamatban van.
A Kúria döntése
Az ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Kúria vizsgálta, van-e eljárásjogi akadálya az alperesi felülvizsgálati kérelemben előadottak érdemi elemzésének. Ennek során észlelte, hogy az érintett első- és másodfokú adóhatósági határozatok meghozatalára 2018. április 10-én, illetve 2018. július 16-án olyan jogerős ítélet alapján került sor, amelyet a későbbiekben, 2019. január 10-én a Kúria végzésével hatályon kívül helyezett és az elrendelt új eljárás az elsőfokú bíróság előtt jelenleg is folyamatban van. Az elsőfokú bíróságnak a jelen felülvizsgálati eljárásban érintett ítéleti rendelkezése tehát olyan alperesi határozatra vonatkozott, melynek meghozatalát lehetővé tevő alap ítélet elenyészett.
A megismételt eljárás lefolytatására az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (a továbbiakban: Air.) hatálya alatt került sor. Az Air. 132.§ (1) bekezdés d) pontja szerint az adóhatóság döntését meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott jogerős határozatával ellentétes.
A perbeli ingatlanhoz kapcsolódóan a jelen felülvizsgálati eljárás időpontjában nincs olyan jogerős bírósági határozat, melynek alapján az adóhatóság új döntést hozhatott volna, ennek hiányában az adóhatósági döntés tartalma kétséget kizáróan nem feleltethető meg semmiféle bírósági jogerős határozatnak. Az elsőfokú és az alperesi határozat az Air. 132.§ (1) bekezdés d) pontja alapján semmis.
A közigazgatási döntés semmisségéről szóló 1/2019. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat 3. pontja szerint a Kúria felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási döntés semmisségének a megállapítására hivatalból bizonyítást nem folytat le, a közigazgatási döntés nyilvánvaló semmisségét azonban hivatalból észlelheti. Nyilvánvalóan semmis a közigazgatási hatóság döntése, ha annak megállapításához külön bizonyításra nincs szükség.
A jogegységi határozatot a Kúria a jelen eljárásban az Air. és a Kp. szabályozási rendszerének eltérései miatt értelemszerűen alkalmazta. A felülvizsgálati eljárással érintett adóhatósági határozatok semmisségének megállapítása nem igényelt külön bizonyítást, hivatalból észlelhető volt, így a Kúria alkalmazta a Kp. 85.§ (3) bekezdés semmisségre vonatkozó a) pontját: a bíróság hivatalból veszi figyelembe a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni.
Az adóhatósági határozat semmissége esetére a Kp. 92.§ (1) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy a bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni. A Kp. ezen szabálya eredményezte azt, hogy bár a Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését, a megsemmisítésre vonatkozó eltérő indokolással, a Kp. 121.§ (2) bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta.
A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.
A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához – mondta Havasi Dezső, a MÜK elnöke a Kúria Dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján.
Az Európai Unió határozottan kiáll a gyermekeknek az EU Alapjogi Chartájában világosan lefektetett jogai és védelme mellett mind Európában, mind pedig az egész világon – szögezte le az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) szerdán, a gyermekjogok világnapja alkalmából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
