Hol akarják fenntartani a távmunkát Európában a COVID után is? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesebb mint két év telt el a koronavírus-járvány 2020-as tavaszi kitörése óta, de ennyi idő is elég volt hozzá, hogy a távmunka, mely korábban csak kivételes esetekben volt engedélyezett, európaiak millióinak vált mindennapos valósággá. De vajon így marad-e ez akkor is, ha az élet visszaáll a régi kerékvágásba? Mely országok azok, akik a járvány vége után is megtartanák, sőt, mindennapossá tennék az otthoni munkavégzést? Európai körkép.

Statisztikák szerint a járvány előtti időkben nagyjából 5 százalék volt azok aránya nyugati országokban, akik rendszeresen távmunkában dolgoztak. Az elmúlt másfél évben azonban bizonyos országokban ez a szám megnégyszereződött. Finnország, Luxemburg és Írország már korábban is élen jártak a távmunka alkalmazásában, de mostanra mindhárom országban a munkavállalók több mint 20 százaléka otthonról dolgozik.

Az üzletek nagy része nem élte volna túl a covid miatt kialakult válságot, ha nem tud átállni digitális munkára a járvány miatti lezárások alatt. Miután bebizonyosodott, hogy több ágazatban semmilyen problémát nem okozott az átállás, felvetődött a kérdés: a megváltozott körülmények miatt a munkajog is változni fog? Lehet a jövőben rugalmas otthoni munkával számolni a munkahelyek nagy részén? Nézzük meg azokat az országokat, ahol aktívan foglalkoznak a kérdéssel.

távmunka

Portugália

Portugália volt az első európai ország, mely törvénybe iktatta a távmunka ideiglenes szabályait. Ideiglenes, mivel csak addig tartanak, míg a portugál állam el nem rendeli a veszélyhelyzet felfüggesztését – ez utóbbit 2021 év végénél előbbre nem várják. A 2021 januárja óta érvényben lévő intézkedések közé tartozik a kötelező távmunka ha az alkalmazott lakókörülményei és feladatköre ezt lehetővé teszik és melyhez a munkaadónak kell biztosítania a szükséges munkafelszerelést.

A szabályok megszegése „súlyos kötelezettségszegésnek” minősül, melyet a cég méretétől függően 2000 és 61 000 euró közötti bírsággal sújthatnak.

Az ország azonban nem áll meg itt: a nemrég megjelent „Zöld Könyv: a munka világának jövőjéről” kormányzati stratégia kiemeli, hogy a jövőben (is) a távmunka és a hibrid munkavégzés irányába kell elmozdulni, és törvényben kell szabályozni, hogy ezeket a lehetőségeket automatikusan ajánlják fel a munkavállalóknak. A munkaügyi miniszter, Miguel Cabrita más uniós országokat is arra ösztönöz, hogy minél hamarabb szabályozzák a távmunkát, mondván: gyors intézkedésekkel maximalizálható a kiaknázható profit és minimalizálható a szabályozatlanságból származó veszély.

Németország

Németország egy kicsit kakukktojás az országok sorában, ugyanis az egyetlen ország Európában, mely már a Covid-járvány előtt törvényileg szabályozta a távmunkával kapcsolatos intézkedéseket. 2020 januárja óta a munkaadónak kötelező felajánlani az otthonról végezhető munka lehetőségét leendő alkalmazottjának mindaddig, míg „nincs sürgető akadálya” annak, hogy ne így tegyenek. A gyakorlatban egyelőre inkább lehetőségként, mint kötelező elemként felajánlott távmunka mellett arra is bátorítják a munkaadókat, hogy rugalmas munkaidőt/munkaórákat ajánljanak az alkalmazottaknak.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.