Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2023 februárjában a Háttér Társaság közérdekű adatokat kért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, hogy valós képet kapjon az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény hatásáról a média világában, azonban a hatóság csak részben volt hajlandó azt teljesíteni. A Háttér Társaság ezért a TASZ-szal pert indított, elsőfokon a Fővárosi Törvényszék az adatok kiadására kötelezte az NMHH-ot.
A Háttér Társaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (Médiahatóság) kért közérdekű adatokat annak érdekében, hogy valós képet kapjon az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény hatásáról a média világában. Az adatigénylés a propagandatörvénnyel módosított Médiatörvény alapján indult eljárások számára kérdezett rá, azaz hogy hány bejelentés érkezett és hány esetben indítottak eljárást, illetve alkalmaztak szankciót a homoszexualitás és a születési nemtől való eltérés megjelenítése vagy ‘népszerűsítése’ miatt. Emellett adatokat kért a helytelen korhatári besorolás miatti intézkedésekről is. Miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csak részben teljesítette az adatkérést, a Háttér Társaság a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével pert indított az adatok megismerhetősége érdekében.
A Fővárosi Törvényszék 2023. április 3-án kelt elsőfokú ítéletével a Háttér Társaság adatigénylésének teljesítésére kötelezte a NMHH-ot. Elutasította a hatóság azon érvelését, miszerint az adatkérésben foglalt adatsorokat nem vezeti, a kért bontásban nem kezeli az adatokat és azokat a kért formában nem tudja a Háttér Társaság rendelkezésére bocsátani.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Háttér Társaság valójában nem új adat előállítását kérte az NMHH-tól, az adatkérés teljesítése pedig nem ró aránytalanul nagy többletmunkát a hatóságra. A Fővárosi Törvényszék ítéletében rögzítette: a Háttér Társaság adatigénylésének teljesítése nem igényli az adatok összevetését, komplex számítások elvégzését, az nem jelent az NMHH működését veszélyeztető feladatot. Ezt támasztja alá az is, hogy az NMHH a 2021. évi Országgyűlési beszámolójában a Háttér Társaság adatigénylésében megjelölt adatok egy részét kigyűjtötte, és elemezte is, tehát a bírósági eljárás során tett állításaikkal ellentétben arra egyértelműen képesek. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az NMHH-t az igénylésben foglaltakat jórészt átfedő körben a közérdekű adatok kiadására. Az elsőfokú ítélet nem jogerős..
“A közérdekű adatok megismerésének a joga a rendszerváltás óta mindenkit megillető alapjog. Az NMHH által többek között hangoztatott kényelmi szempontok nem érvényesülhetnek a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog kárára. Az, hogy az NMHH ilyen mértékben elzárkózik az adatigénylés teljesítésétől, egy jogállamban nem elfogadható.“ – mondta Székhelyi Réka, a TASZ ügyvédje, aki a perben a Háttér Társaságot képviseli.
“A propagandatörvény miatt többek között a médiára vonatkozó EU jog megsértése miatt jelenleg is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben. Bár az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény dermesztő hatása az élet minden területén érezhető, a média esetében a törvény alkalmazásáról valós képet adhatna a Médiahatóság gyakorlata. Az eljárások titkolása erősíti a törvény értelmezése és alkalmazása körüli bizonytalanságot, amely az érintettekre jellemző nagyfokú öncenzúra elsődleges forrása, hiszen csupán a sajtóból értesülhetnek a törvény alapján indított eljárásokról. ” – mondta Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
Forrás: Háttér Társaság sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
