Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kirendelési Kerekasztalt rendezett a BÜK
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Problémát jelent, hogy, ha olyan védő kerül kijelölésre, aki büntetőjoggal nem foglalkozik.
2019 júliusában a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) Kirendelési Kerekasztal beszélgetést szervezett a társ-hivatásrendek képviselőinek meghívásával
az új Be. hatálybalépésének egy éves születésnapjára.
A megbeszélésen képviseltette magát a nyomozóhatóság, az ügyészség, valamint a bíróság is. A beszélgetés során
lehetőség volt az egyes területek által tapasztalt problémák jelzésére, ami alapját képez(het)i a rendszer fejlődésének is.
A Be. közelgő módosítása okot adott arra is, hogy megfogalmazásra kerüljenek olyan kérdések, melyek kizárólag a normaszöveg módosításával oldhatóak meg. Számos felmerült probléma azonban a társ-hivatásrendek együttműködésével is orvosolható.
A kerekasztal beszélgetésen az egyes hivatásrendek képviselői először az elmúlt egy év tapasztalatait fogalmazták meg.
Teljes egyetértés alakult ki a résztvevők között a tekintetben, hogy a rendszer– bár gyermekbetegségeit még nem nőtte ki –megoldást adott arra az alapjogilag is aggályos gyakorlatra, hogy az eljáró hatóság választotta ki a kirendelt védőt. Mára minden hatóságnál működik a MÜK által üzemeltetett kijelölési út.
Üdvözölték továbbá a hatóságok képviselői azt a gyakorlatot, miszerint a kamara – bár szűk adattartalommal – értesítést küld a kijelölt ügyvédnek a kijelölés tényéről.
A társ-hivatásrendek megfogalmazták a felmerült problémákat is, melyek közül a következők az ügyvédség által orvosolandóak:
Az ügyvédséggel kapcsolatban megfogalmazott, és azonnali intézkedést igénylő kritika arra irányult, hogy még mindig előfordulnak büntetőjogi területtel nem foglalkozó kollégák a kirendelési listán. Az ilyen kollégák eljárása kétségessé teszi a Be. által elvárt „hatékony védelem” megvalósulását, és csupán a rendszer újdonsága okán nem alakult ki annak gyakorlata, hogy a bíróság miként ítéli meg az ilyen „szabálysértést”.
További problémaként jelezték a társ-hivatásrendek, hogy a védő kollégák nem elérhetőek (pl.: nincs megadott mobiltelefon számuk, nem nyitják meg napokig a cégkaput, nem aktuális elérhetőségük van megadva).
Ez nagyon megnehezíti a hatóságok számára az eljárási cselekmények lefolytatását, és potenciális lehetőséget ad a helyettes védő bevonására, mely a kamarai kijelölési rendszer jogi garanciáit annulálja.
A nyomozóhatóság és az ügyészség irányából fogalmazódott meg az az igény, hogy a rendszer olyan védőt jelöljön ki, aki a kirendelés időpontjában mozgósítható – azaz elérhető és soron kívül meg tud jelenni az eljárási cselekményen. Az ügyészség képviselője megjegyezte, hogy a védőtől sem várható el, hogy bármikor rendelkezésre álljon, így olyan rendszer szükséges, mely tudja kezelni akár a szabadságolás kérdéskörét is, illetve, ha az ügyvédnek egyéb elfoglaltsága van (pl.: tárgyalás).
A nyomozóhatóság képviselője egy applikáció bevezetését javasolta.
A BÜK a mielőbbi megoldás érdekében kérte a hatóságokat, hogy konkrét ügyekben is jelezzék, ha olyan kolléga kerül kijelölésre, aki büntetőjoggal nem foglalkozik, így a lista aktualizálható. A kamara megoldást keres továbbá az azonnali eljárási cselekmények, valamint a munkaidőn kívüli eljárási cselekményekre való, megjelenni képes védő kijelölésére. Felmerült az ügyeleti lista bevezetése, illetve a rendszer számítástechnikai továbbfejlesztése.
Ügyvédi oldalról fogalmazódott meg a javaslat, hogy a kirendelést vállaló kollégák jelöljék meg állandó helyettesüket (helyetteseiket), így a kijelölt védő
elérhetetlensége esetén a saját helyettese mozgósítható.
A kerekasztal beszélgetésen lehetősége volt az ügyvédi karnak is jelezni a rendszerrel kapcsolatban tapasztalt visszásságokat. Az ügyvéd kollégák tapasztalatai alapján a nyomozóhatóság akkor is „ügyeleti időben” tart nyomozási cselekményt, amikor ez indokolatlan – ezzel azonban jelentős többletterhet ró a kijelölt védőre. Az ügyészség képviselője egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlat nem szerencsés, és az indokolatlan esetekben ezt próbálják kerülni.
(Budapesti Ügyvédi Kamara)
Kapcsolódó cikkek
2024. szeptember 27.
Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 27.
110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.