Kórházi kezelése miatt nem kapott szociális juttatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha valakit kizárólag azért zárnak ki a szociális juttatásból, mert egészségi állapota miatt nem képes életvitelszerűen a lakóhelyén tartózkodni.

Az alapügy

A kérelmező meghatalmazottja a panaszában előadta, hogy a kérelmezőt 2018 decemberében az egészségi állapota miatt hátrány érte, ugyanis azért nem részesült a községben önkormányzati támogatásban, mert kórházban tartózkodott. Előadta, hogy az eljárás alá vont önkormányzat 2018. december első hetében a faluban lakó összes nyugdíjas részére az ünnepre való tekintettel 15.000 forint egyszeri pénzbeli támogatást adott, amelyet a kérelmező nem kapott meg. Elmondta, hogy a kérelmező a községben lakik és egy városi kórházban kezelik.

A hatóság eljárást indított az önkormányzattal szemben. Az önkormányzat képviselője az eljárásban előadta, hogy a képviselő-testület a karácsonyi ünnepekre tekintettel a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára az életkörülményeik javítására jövedelemre tekintet nélkül állapított meg 15.000 forint/fő rendkívüli települési támogatást. A juttatásban a településen életvitelszerűen élők részesültek. Elmondta, hogy a településen többen rendelkeznek állandó bejelentett lakóhellyel, de évek óta nem tartózkodnak a bejelentett címen. Beszámolt arról, hogy a kérelmező 2018. augusztus első napjaiban kórházba került, és azóta nem tartózkodik a településen. Állítása szerint a meghatalmazott személyesen kereste meg a polgármestert azzal, hogy a kérelmezőt kórházba szállították, és a kórházi kezelés után szociális otthonban keresnek neki helyet.

Az EBH döntése

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező a panaszával összefüggésben összehasonlítható helyzetben volt a községben élő többi nyugdíjassal, akikhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, hátrányt szenvedett. A hatóság megállapította azt is, hogy a kérelmezőt a védett tulajdonsága, azaz az egészségi állapotából következő kórházi kezelése miatt érte hátrány, ezért a kérelmező védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között okozati összefüggés állt fenn.

Hivatkozott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 24. § b) pontjára, amely szerint az egyenlő bánásmód követelményét a települési önkormányzat önként vállalt szociális ellátásainak biztosításánál is érvényesíteni kell. A hatóság döntésében nem fogadta el észszerű indokként az eljárás alá vont védekezését. A kérelmező ugyanis 2018 augusztusáig életvitelszerűen a községben lakott, másrészt a lakcímet igazoló hatósági igazolványon szereplő bejelentett lakóhelyének címében ezután sem történt változás. A kérelmező a községben a támogatás kifizetésekor kizárólag az egészségi állapota miatt nem tartózkodhatott.

A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont önkormányzat a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy az egészségi állapotára tekintettel nem biztosította számára a rendkívüli települési támogatást.

A hatóság szankcióként elrendelte, hogy az eljárás alá vont önkormányzat legkésőbb 2019. április 1-ig szüntesse meg a kifogásolt jogsértő állapotot és a kérelmezőt részesítse 15.000 forint rendkívüli települési támogatásban, valamint megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Az önkormányzat eleget tett a hatóság kötelezésének.

(egyenlobanasmod.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.