Súlyosbította a másodfok a Mohácson hajléktalan embereket bántalmazó rendőrök elsőfokú ítéletét


Két év felfüggesztettről két év három hónap letöltendő börtönbüntetésre súlyosította a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa annak a két, időközben leszerelt rendőrjárőrnek a büntetését, akik többször is bántalmaztak két embert egy baranyai kisvárosban – tájékoztatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség hétfőn.

Két év felfüggesztett helyett két év három hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, illetve a közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság másodfokon azt a két rendőrt, akik 2021-ben hajléktalan embereket bántalmaztak Mohácson. Az ítéletet március 8-án a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nyilvános ülésen hozta meg. A sértetteket a bíróságon az Utcajogász képviselte.

A két rendőr ellen 2021 februárjában indult hivatalból eljárás, amikor kiderült, hogy járőrszolgálatuk alatt két, kiszolgáltatott élethelyzetű hajléktalan embert is bántalmaztak több alkalommal: indok nélkül egészen közelről gázspray-vel fújták le őket, megalázóan beszéltek velük, egyiküket pedig az utcán éneklésre és léggitározásra szólították fel. Az esetekre úgy derült fény, hogy a rendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat már megfigyelte. A ügy felderítését segítette, hogy az elkövető rendőrök tetteik közül többet videóra vettek, és elküldték kollégájuknak. Mindez a koronavírus-járvány idején történt, amikor a kijárási korlátozás miatt csak a járőröző rendőrök és hajléktalan emberek voltak Mohács utcáin. Így utóbbiak még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerültek – a sértetteket a rendőrség több alkalommal megbírságolta a kijárási korlátozás megszegése miatt –, előbbieknek pedig kevésbé kellett félniük a bántalmazások miatti felelősségre vonástól, hiszen azoknak szemtanúja nem lehetett.

Az elsőfokú ítéletet 2023 októberében hozta meg a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az ügyészség a vádlottakkal szemben már akkor is letöltendő börtönbüntetést indítványozott, amelynél a bíróság enyhébb ítéletet szabott ki: két év börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztve. A védelem másodfokon a büntetés alól való felmentést vagy a büntetés enyhítését kérte személyi körülményekre hivatkozva, valamint arra, hogy a sértettek erőszakos magatartást tanúsítottak.

A másodfokú bíróság előtt a ügyészi perbeszéd hangsúlyozta, hogy a rendőrök a járőrszolgálat során közhatalmi funkciót gyakorolnak, és ennek megfelelően kell viselkedniük. Az ügyész elmondta, hogy az egyenruha viselése nem érdem, hanem kötelesség a rendőr számára, a fegyveres szolgálat alatti viselkedés pedig meghatározza, hogy a civil társadalom miként ítéli meg általában a szervezetet. Az ügyész arról is beszélt, hogy a fiatal rendőri állományban a mobiltelefonnal való felvétel-készítéssel kapcsolatos visszaélések nem példa nélküliek. Azonban a rendőri állománnyal szemben alapvető elvárás, hogy tisztelje az emberi méltóságot és a törvényeknek megfelelően intézkedjen. Ezért a vádhatóság a büntetés szigorítását indítványozta, és olyan ítéletet, amely alkalmas a generális prevencióra a harmincezer fős rendőri állományon belül.

A sértettek képviselőjeként az Utcajogász ügyvédje az ügyészi indítványt támogatta, kiemelve azt a tényt, hogy a nyomozás során is egyértelmű volt, a sértettek nem voltak erőszakosak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetlen előélet rendőrök esetében nem vehető figyelembe enyhítő körülményként.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi indítványt megalapozottnak tartotta, és a büntetést letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől való eltiltásra módosította. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy ebben az ügyben nem jogszerű intézkedések kereteit lépték át a rendőrök, hanem kiszolgáltatott embereket aláztak meg, így a végrehajtandó szabadságvesztés szükségesnek és arányos büntetésnek tekinthető. Az elsőrendű vádlott esetében az ügy a Kúria előtt folytatódik, járőrtársa esetében viszont jogerőssé vált.

Forrás: Utcajogász Egyesület


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.