Megszűntek a hagyományos árubemutatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új trükkökkel próbálják behálózni az időseket, akiknek hamis diagnózisokat állítanak ki és étrend-kiegészítőket adnak el.

A szigorú szabályozásnak és a hatóságok együttműködésének köszönhetően lényegében eltűnt Magyarországról az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés. A fogyasztóvédelem azonban továbbra is fokozottan figyel, mert egyes cégek ingyenes szűrővizsgálat címén igyekeznek behálózni idős embereket. Másokat telefonon csalnak előfizetési csapdába, amelynek elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlók élhetnek elállási jogukkal.
A 2015-ös törvénymódosítás hatására, a népegészségüggyel és rendőrséggel közös, folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések miatt jelentősen visszaszorult az árubemutatós értékesítés. Míg öt éve havonta átlagosan 43, idén már mindössze havi két megkeresést kapott a hatóság hasonló ügyekben. Az utazással és ebéddel egybekötött hagyományos termékbemutatók gyakorlatilag megszűntek Magyarországon. A fogyasztóknak az elmúlt években megjelent újfajta értékesítési módszerekkel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenniük.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „Az idős emberek védelme érdekében kiemelt kormányzati cél az árubemutatók visszaszorítása. Az összehangolt fellépés eredményes, az együttműködéssel meg tudtuk tisztítani a piacot. Az új értékesítési formákat kiemelten ellenőrzi a hatóság. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy feltétlenül jelezzék a kormányhivataloknál, ha megtévesztő, visszaélésszerű gyakorlattal találkoznak, mert ezzel nagyban megkönnyíthetik a munkánkat.”
A tisztességtelen vállalkozások ingyenes szűrővizsgálatot ajánlva rendszerint célzottan, telefonon keresik meg a nyugdíjasokat, akiket orvosi rendelőnek tűnő helyiségben fogadnak. A „vizsgálat” eredményeként, a súlyosabb szövődmények megelőzésére állítólag alkalmas termékeket tukmálnak az idősekre. Az értékesítőknek semmiféle egészségügyi végzettségünk nincs, képesítés híján érvényes diagnózist sem állíthatnak fel. Mivel az álorvosok a vásárlók tényleges egészségi állapotát nem ismerik, az általuk ajánlott termékek szedése – például más, rendszeresen szedett gyógyszerrel együtt alkalmazva – akár veszélyes is lehet.
A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint elkezdett terjedni az elsősorban egészségmegőrzőnek mondott étrend-kiegészítők telefonos kínálása is. A megrendelést követően az első csomagot ingyenesen, mindössze a szállítási költség kifizetésére igényt tartva küldik meg. A későbbiekben a cég bizonyos időközönként, többnyire havonta automatikusan újraküldi a terméket, a vételár kiegyenlítéséhez csekket mellékelnek. Ha a befizetés elmarad, a vállalkozás egyszeri felszólítás után behajtócégen keresztül próbálja érvényesíteni követelését, egyéb költségeket, késedelmi kamatot is felszámítva. Az előfizetési csapda elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlót az efféle esetekben is megilleti a 14 napos elállási jog.
A fogyasztóvédelmi hatóság árubemutatóval vagy telefonos értékesítéssel kapcsolatos jogszabálysértés esetén 15 ezer forinttól akár a nettó árbevétel 5 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. Egy wellness eszközöket 700-800 ezer forintért áruló cégnek például 10 millió forintot kellett fizetnie, miután hamis leleteket állított ki, majd méregdrága, de igazoltan hatástalan eszközöket kínált eladásra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a leghathatósabban a fogyasztóvédelemben tudja érzékeltetni, hogy a magyar emberek oldalán áll. A tárca ezért fokozott erőfeszítésekkel, hatékony ellenőrzésekkel védi a családokat, a leginkább kiszolgáltatott időseket és gyermekeket, a jogkövető vállalkozásokat.

Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.