Merkel és Macron eu-s haderőt akar?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Emmanuel Macron francia elnök elképzelése szerint egy közös európai bevetési erőt kellene létrehozni, amely bárhol bevethető lenne a világon. A haderő az EU-tól függetlenül működne célja mégis a közös védelmi politika megreformálásal


Angela Merkel támogatásáról biztosította a francia elnököt az európai katonai „bevetési egység” felállítása ügyében. A Németország és Franciaország által támogatott elképzelés szerint az európai bevetési erő bárhol bevethető lenne a világon. A haderő az EU-tól függetlenül működne, ennek ellenére sokan európai hadseregként tekintenek az ötletre.

Macron ötletével egyrészt az európai védelmi kapacitásokat akarja egységesebbé tenni, másrészt az európai közös védelmi politikát megreformálni.

A németek hozzáállása eddig kérdéses volt, de Angela Merkel kancellár nemrég támogatásáról biztosította a francia elnököt. Vasárnap a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak így nyilatkozott: “Támogatom Macron elnök katonai bevetési egységek felállítására vonatkozó javaslatát. Egy ilyen közös bevetési egység felállításához össze kell hangolni a tagállamok katonai stratégiáit és szorosabbra kell fűzni a védelmi együttműködést. “Az európai katonai együttműködés keretében egységesíteni kell a használt fegyverrendszereket, amelyből ma 180 különböző működik Európában, míg az USA-ban csak 30.”

A bevetési egységnek nem titkoltan azt a célt is szánják, hogy lehetőséget teremtsen a britekkel való védelmi együttműködésre a Brexit után.

A brit védelmi miniszter üdvözölte az elképzelést és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának szüksége lenne egy ilyen különleges együttműködésre az európai partnerekkel. Angela Merkel azonban igyekezett tisztázni, hogy ugyan támogatja a Nagy-Britanniával való védelmi együttműködést, de annak az EU jelenlegi közös védelmi politikáján és katonai stratégiáján kell alapulnia. A Brexit támogatói ezt úgy értelmezik, hogy az EU kerülőúton akarja bevonni az Egyesült Királyságot a közös európai hadseregbe.

Az európai védelmi együttműködés azonban egyelőre nagyon lassan halad. Tavaly a britek visszakozását követően 23 tagállam írta alá a közös védelmi megállapodást, de számos országban ellenkezéssel fogadták az európai katonai együttműködést. Például Németországban, ahol a II. világháború óta különös érzékenységgel fogadják a hadsereggel kapcsolatos változtatásokat.

A kancellár azzal igyekezett megnyugtatni a választókat, hogy „a hadsereg ezentúl is a Reichstag fennhatósága alatt marad, a kormány utasítást nem adhat, illetve a hadsereg nem fog minden bevetésben részt venni.”

(telegraph.co.uk)

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.